DJ Szatmári megtalálta a rekedt hangú énekesnőt, Puskás Jucust
Égess el, Száz évet várnék, Balatoni nyár és a legújabb sláger a Súgj egy titkot – a dancezene kedvelők közül ki ne ismerné ezeket a dalokat. Slágerek, amelyekről azonnal DJ Szatmári neve ugrik be, pedig nem egyedül vitte sikerre a felvételeket. Az ismert lemezlovas által készített dalszöveget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Ibrányban élő Puskás Judit alias Jucus tolmácsolásában élvezhetjük. Ismerjük meg a gyönyörű hangú énekesnőt.
- Hogy indul a Szatmári és Jucus történet?
- Szatmári rekedt hangú énekesnőt keresett, s én is felénekeltem próbaképpen az első dalt. Neki megtetszett, így kerültem a csapatba, ahol nagyon jól érzem magam, szeretek velük dolgozni. Bevallom a kezdetekkor ez a discos stílus messze állt tőlem. Az első dalunk az „Égess el” volt, amivel próbaként indultunk el, a „Száz évet rád” után kezdtem igazán magaménak érezni ezeket a számokat. A kezdetekkor furcsa volt, hogy ennyire bejön az embereknek.
- Mikor kezdtél énekelni?
- Anya és a szomszédok elmondása szerint 4 évesen, amikor hintázás közben a „Szerelemre születtem” című dalt énekeltem, akár egy egész napon át. Általános iskolában nem csak az énekkarban, hanem a Légy jó mindhalálig musicalben is játszottam. A többiek tátikáztak, én pedig énekeltem.
- Milyen lehetőséget látsz a zenében?
- Nem tudom elképzelni az életemet ének nélkül. Az igazi álmom a musical világa, de oda bekerülni, és kimagaslóan teljesíteni egy cseppet sem könnyű.
- Kapsz visszajelzéseket a közönségtől?
- Szerencsére mindenkitől pozitív visszajelzést kapok, ami nagyon jól esik, sőt más fellépők is többször gratuláltak már.
- Mit szeretsz a legjobban ebben?
- Az éneklésben azt szeretem a legjobban, hogy a közönségnek tetszik, amit csinálok. Látom rajtuk, hogy jól érzik magukat és én ettől remekül feltöltődöm. Képzeld! Nyáron Görögországban nyaraltunk és az egyik discoban kértük, hogy játszanak magyar számot is. Amikor meghallottuk, hogy a mi CD-nket rakták be, hát nagyon boldogok voltunk. Főleg, hogy tele volt a szórakozóhely magyarokkal, akik velünk együtt tomboltak.
- A környezetedben hogy fogadják a sikeredet?
- Az itthoni fogadtatás azonban vegyes. Vannak, akik örülnek, ha meglátnak, s ha csak rám mosolyognak szinte feltöltődök. Ez mindennél jobban esik. Viszont vannak, akik fűt-fát mondanak rám. Több barátot elvesztettem ez által.
- Miért?
- Talán nem tudtak velem együtt örülni és előjött belőlük a féltékenység. Teljesen feleslegesen, mert nem változtam semmit, ugyanaz a lány maradtam, aki korábban voltam. Csupán annyival lettem több, hogy hétvégén járok fellépni, jól érzem magam, attól hogy, én „Jucus” lettem nem szálltam el magamtól.
- Elégedett vagy az eddigi eredményeiddel?
- Igen, bár úgy érzem többet is tehetnék, de egy picit lusta vagyok Most elhatároztam igenis tenni fogok azért, hogy jobb legyek.
- Hallottam, hogy idén diplomázol az egészségügyi főiskolán. Hogy jön ez a zenéhez?
- Sehogy, de nagyon fontos a diploma, hisz soha nem lehet tudni mit hoz az élet. Szeretek énekelni, de ha még sem jön össze, akkor is legyen egy biztos pont az életembe.
- Bíró Zsolt -
[2006.03.18.]