2009 júliusától adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lett a családi pótlék, az anyasági támogatás és a gyed.

Nem kell adózni olyan, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után, amely kettős adóztatást kizáró egyezmény vagy viszonosság alapján Magyarországon mentesül az adó alól, de az adómérték kiszámításánál figyelembe kell venni. Más szóval az ilyen jövedelem része az összevont adóalapnak, de a rá jutó adót nem kell megfizetni.

Olyan külföldön adóztatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után, amelyek nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak (ilyen pl. a szerzői jogdíj), maximum a külföldön megfizetett adó 90 százalékát, de legfeljebb az ún. átlagadókulccsal (ez a számított adó és az összevont adóalap hányadosa) kiszámított adót kell levonni. Ezt a 90 %-os korlátot a kettős adóztatást kizáró egyezmények általában felülbírálják, azaz az átlagadóteherig megengedik a külföldön megfizetett adó levonását.

A külföldön megfizetett adót változatlanul az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamán kell átszámítani.

Ha a magánszemély olyan államból származó kamatra, továbbá ingatlan vagy vagyoni értékű jog (pl. szerzői jogdíj) értékesítéséből származó bevételre tesz szert, amellyel Magyarország még nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor ez a jövedelem – a megszerzésére fordított összeggel csökkentve – az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemnek számít.

A 2009-től bevezetett új szabályok értelmében az adózónak - meghatározott feltételek megléte esetén - a 2008. és a 2009. évi adókötelezettség megállapításakor csak 10% SzJA-t kell fizetnie az ellenőrzött külföldi társaságoktól kapott osztalék, illetve az onnan kivont részesedés után.

Az adószámmal rendelkező, számlát kiállító, művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytató (szabadfoglalkozású) művész az e tevékenységből származó jövedelmét terhelő adóelőleget negyedévente maga is megállapíthatja és megfizetheti, szemben a korábbi időszakkal, amikor ezt csak a kifizető állapíthatta meg és vonta le.
 

E szabály háttere az, hogy a művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretében folytató magánszemélyek egy része nem választja az egyéni vállalkozói jogállást. A kifizető az ún. adószámos művésznek történő kifizetéskor a bevételből a művész nyilatkozata szerinti költség levonásával megállapított adóelőleg-alap (de legalább a bevétel 50%-a), nyilatkozat hiányában a bevétel 90%-a szerinti adóelőleg-alap (jövedelemtartalom) alapján vonja le az adóelőleget.

Az adószámmal rendelkező, művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretében folytató művész az általa kiállított számlák alapján megszerzett bevételei után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetési kötelezettségére irányadó rendelkezések szerint (azaz negyedévente) teljesíti, és ebben az esetben a kifizetőnek az adott kifizetésből nem kell adóelőleget megállapítania (levonnia).

A művészeti tevékenységet önállóan folytató magánszemély, illetve vállalkozó a jellemzően előforduló költségei között számolhatja el a tevékenységével összefüggő műsoros előadás, kiállítás, múzeumi közgyűjtemény látogatásának ellenértékét, irodalmi és művészeti alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv, kotta, más sajtótermék vásárlására fordított kiadásait, továbbá az előadóművészeti tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadást.
 
A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló rendelkezések alkalmazási feltételeiről a 39/1997. (XII. 29.) MKM-PM együttes rendelet intézkedik. A rendelet értelmében a fenti költségek az önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) keretében, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerint szerzői jogi védelem alá tartozó művészi alkotás ellenértéke címen eredeti jogosult által elért bevétellel szemben, vagy egyébként az említett törvény szerint védelemben részesített előadóművészi tevékenység ellenértéke címén elért bevétellel szemben számolható el.

5. Adómentes bevételek

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételi jogcímek körében adómentes a Kossuth-díjhoz, a Széchenyi-díjhoz, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, Érdemes Művésze és Babérkoszorú-díjhoz kapcsolódó pénzjutalom, valamint az oktatási és kulturális miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díjhoz (pl. Jászai Mari-díj, Balázs Béla-díj) kapcsolódó pénzjutalom és érme értéke is. 2009-től a közcélú juttatások körében adómentes a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és eredményt elérő magánszemélyek nyilvános jelölése alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.
 

Az öregségi nyugdíj és az ösztöndíj a személyi jövedelemadó körében általában adómentességet élvez. A nyugdíj fogalmi körébe beletartoznak a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított művésznyugdíjak, valamint a Kiváló és Érdemes Művészeket, illetve a Népművészet mestereit megillető járadék, valamint e kitüntető címek jogosultjának özvegye részére ezzel összefüggésben folyósított járadék.

2008-tól adómentesek egyes, az Szja-törvény mellékletében tételesen felsorolt művelődési intézményi szolgáltatások. Ezek: a könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52.); előadóművészet (SZJ 92.31.21); filmvetítés (SZJ 92.13.11), állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ 92.53.1); közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4).

Ezek a juttatások továbbra is beletartoznak az adómentesen adható béren kívüli juttatások körébe. Adómentes az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak által szervezett különböző társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidő rendezvények alkalmából helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a rendezvény összes költségének 10%-áig terjedő együttes értékben – résztvevőnként azonos értékű, ajándék. 2009. január 1-jétől adómentes jogcím a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetnek a tevékenységi körébe tartozóan nyújtott ingyenes szolgáltatása (pl. múzeumok ingyenes nyílt napja), kivéve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti. Korlátozás viszont, hogy adómentesen ezentúl évente a havi minimálbér összegéig juttatható, és az adómentességet kizárólag az Szja-törvényben meghatározott juttatók és juttatásban részesülők érvényesíthetik.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó (de nem az önálló tevékenységet folytató magánszemély) által tartósan - legfeljebb egy éven túl - igénybe vett szellemi termék (mint vagyoni értékű jog) beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni. Abban az egyébként elég gyakori esetben, amikor a szellemi terméket kizárólag a beszerzés évében hasznosítják (pl. egy színpadi mű bemutatása húsz előadásra adott év októberétől decemberéig), akkor a teljes jogdíjösszeget az adóévben kell leírni és elszámolni.

Minden más esetben a szellemi termék beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az ilyen eszközöket előreláthatóan használják. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget az eszköz (szellemi termék) használatba vétele időpontjában kell meghatározni, a nyilvántartásokban feljegyezni. Az egyéni vállalkozó elszámolható értékcsökkenési leírása (amortizáció) a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre és szellemi termékekre 50%. A tételes költségelszámolást alkalmazó önálló tevékenységet végzők és az egyéni vállalkozók a 100 000 forint vagy annál kisebb egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközt számolhatják el egy összegben (korábban 50 000 forint volt a felső határ).
 

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvénnyel beiktatott befektetési- és adókedvezményekkel összhangban, speciális szabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozók által beszerzett filmszakmai típusú eszközök és megvalósított építmények amortizációjára. Eszerint a kizárólag film- és videógyártást szolgáló gépekre és berendezésekre 50 %-os, míg a kizárólag film- és videógyártást szolgáló építményekre 15%-os értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
 

A művészeti tevékenységet folytató vállalkozó nem alkalmazhatja az átalányadózásra vonatkozó szabályokat.

2009-től az összevont adókedvezmények jogcímeire vonatkozó egyedi összegkorlátok, illetve eltérő %-os mértékek megszűntek. Az összevont adókedvezménye egységesen a kedvezményalap 30%-a, de a tartós adományozás külön kedvezménye és a tandíj halasztott kedvezménye megmaradt. Az összevont adókedvezményen belül viszont új jogcím az egyes háztartási szolgáltatások igénybevételéért kapható adókedvezmény, amely számla alapján vehető igénybe, alapja a számla bruttó (áfát tartalmazó) értéke, mértéke pedig 30%.

2009-től érvényes új előírás az adóhatóság közreműködésével benyújtott egyszerűsített bevallás, ami már a 2008. évi adókötelezettség teljesítésére is választható. Ennek lényege, hogy ha a magánszemély nyilatkozik az adóhatóságnál, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, akkor az adóhatóság a nála rendelkezésre álló adatok alapján összeállítja az adóbevallást, és kiszámítja az adót.
 

Új előírás az is, hogy az egyéni vállalkozónak nem kell bankszámlán lekötnie a fejlesztési tartalék címén levont összeget, illetve a kedvezményes adókulcs révén megtakarított adót, csak az adóbevallásban kell tájékoztató adatként feltüntetni, és azokat a bevallás benyújtásának évét kezdőévnek tekintve nyilvántartásba kell vennie. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékáról és a 10%-os adókulccsal megtakarított adóról elégséges olyan nyilvántartást vezetni, amely követhetővé teszi ezen pénzforrások jogszerű felhasználását.

Egyébiránt az egyéni vállalkozónak továbbra is lehetősége van arra, hogy fejlesztési adótartalék címén csökkentese vállalkozói bevételét. A csökkentés nem lehet nagyobb, mint a vállalkozói bevételekből a vállalkozói költségeket meghaladó rész 50%-a, adóévenként legfeljebb 500 millió forint. A vállalkozói szja általános 16%-os mértéke mellett változatlan feltételekkel alkalmazható az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegére a 10%-os kedvezményes adókulcs.