Viva Ben és SP nyert a Budapest Félmaratonon

Zséda: Nagyon felemelő érzés ilyen hangulatban, ennyi lelkes emberrel együtt futni. Számomra mindenképpen lesz folytatás, jövőre már nem a Ligetkörön indulok, hanem a Félmaratonra vállalkozom.

Tóth Gabi - Nagy Roland: Magamhoz képest jól teljesítettem, nagyon jól éreztem magam – mesélte lelkesen a páros hölgy tagja.

Gabival ellentétben én rendszereses futok - teszi hozzá kedvese, Roland - de a maximumom 3-4 kilométer, ezért örülök, hogy sikerült teljesítenem a váltó elejét, a majd’ 14 kilométeres távot. Szerencsére nem volt nagyobb holtpontom, hiszen a szurkoló és tapsoló közönség nagyon sok erőt adott. A Lánchídnál kezdtem csak fáradni, de akkor már csak pár száz métere volt a váltás, ahol Gabi várt rám.

Puskás Peti: Kecskeméten gyakoroltam a versenyre, de 6 kilométernél többet eddig sosem bírtam. A Szabadság-hídnál kicsit elfogyott az erőm, főként azért, mert azt hittem, már rég a váltásnak kell következnie, ehhez képest sehol sem voltam még… Eleinte Bennel futottunk együtt az élen, aztán már csak magamra koncentráltam. Számomra egyfajta meditáció a sport, ezért is vágtam neki testvéremmel a Félmaratonnak, és biztos, hogy jövőre is megpróbálom.

SP: Elsőként váltottunk a zenészcsapatból Bennel, és sikerült is megtartani az előnyt. Nem gondoltam volna, hogy megcsinálom, de végül sikerült, pedig a verseny előtt attól tartottam, hogy nem fogom bírni, hiszen az edzéseken rendszeresen szúrt az oldalam. Ezért a levegővételre különösen figyeltem, és természetesen a buzdító tömegre. Nem hittem, hogy ekkora élmény egy futóverseny, teljesen feltöltődtem. Jövőre biztos, hogy ismét indulok, sőt a hosszabb távval is megpróbálkozom.

VIVA Ben: 8 kilométernél azt hittem, itt a vég, de elkezdtem a zenére koncentrálni, és csak mondogattam magamban: végig kell csinálnod, nem fáj a lábad, meg tudod csinálni! A végén sikerült is, olyannyira, hogy elsőként váltottam.

Rakonczai Viktor: Eredetileg a rövidebb távot futottam volna, de a verseny indulása előtt cseréltem a testvéremmel, Imrével a hosszabb távra. Aztán annyira belejöttem a futásba, hogy a váltás után sem álltam le, hanem futottam tovább Imivel. Egészen 17 kilométerig bírtam, akkor a térdem felmondta a szolgálatot. Sajnálom, mert csak 4 kilométer volt hátra, de jövőre többet készülök a Félmaratonra, és biztos sikerülni fog a teljes táv!

Szeretnéd megkapni mailben a nap magyar és a nap külföldi dalát? Iratkozz fel tematikus hírlevelünkre! Érdemes, hiszen a feliratkozók között rendszeresen ajándékot sorsolunk ki.

[2010.09.05.]