Solymos Tóni: ma már nem létezik igazi magyar sláger!
Legendás énekes, gitáros, a ’70-es ’80-as évek meghatározó zenésze… Ő Solymos Tóni, aki az augusztus 20-án Nyírpazonyban megrendezett Új Kenyér Fesztivál egyik sztárvendége volt. A művésszel az igazi magyar sláger titkáról beszélgettünk.
Járt már korábban Nyírpazonyban? - Nem tudom pontosan… Nyíregyházán rengeteget jártunk az Express zenekarral, de hogy pontosan itt felléptünk-e, azt nem tudom felidézni. De valószínűnek tartom, mert az ország szinte minden városában és településén játszottunk már.
Most milyen repertoárral érkezett? - Elsősorban mindig a régi nagy slágereimet énekelem, mert ha megjelenik valahol egy Solymos Tóni a színpadon, akkor senki nem azt várja, hogy most Solymos Tóni meg fog újulni, vagy hogy hirtelen új számokat fog énekelni. Mindenki azokat a régi nagy Express slágereket várja, amivel nagyon népszerűek lettünk, és amiért nagyon szerettek minket. Tulajdonképpen mindenkiben a fiatal korát idézik ezek a dalok, ugyanaz a hangulat vesz erőt rajtuk, és előjönnek a régi kellemes érzések… Hiába…! Nekünk is azok voltak a szép időszakok, amikor mi voltunk fiatalok. És a nézők közül nagyon sokan velünk vannak ebben az érzésben.
Milyen közönség szokott ellátogatni az Ön fellépéseire? Elsősorban az a korosztály, akit Ön is említett, vagy a mostani fiatalok is kíváncsiak a régi slágerekre? - Vegyes a közönség, de tényleg nagyon sokan vannak azok, akik kimondottam azért jönnek, hogy nosztalgiázzanak és szórakozzanak. Az ötvenen túli korosztály nagyon nagy létszámban képviselteti magát, de jönnek jócskán fiatalok is, tehát kíváncsiak rá ők is.
Slágerekről beszélünk, igazi magyar slágerekről. Mi a magyar dal, a magyar sláger titka? - A magyar ember pentaton rendszerben nevelkedett füléhez való dallamok, amik könnyen megjegyezhetők, könnyen énekelhetők, akár egy kisfröccs után is… Ha az igazi magyar slágerről beszélünk, akkor nem igazi kemény rock zenére kell gondolni, de a másik végletet sem említeném, a lakodalmas rockot, mert az megint nem az igazi slágerirányzat. Vannak Magyarországon minden stílusban remekül játszó zenekarok, de akik valóban az énekelhető, dallamos, fülbemászó, könnyen megjegyezhető szövegekkel megírt vonalat képviselték, az az Apostol, az Express, a Fonográf vagy a Neoton. Nem szeretem a pesszimista dalokat, nem szeretem az olyan elvont művészi szövegeket sem, amin el kell gondolkodni és meg kell érteni, hogy miről is szól a dal. Nem. A néphez, az igazi magyar emberhez szóló dalok legyenek közérthetőek, vidámak, mert úgyis van bajunk elég. Amikor szórakozni indulunk, akkor érezzük magunkat könnyedén és jól.
Létezik még ma igazi magyar sláger? - Én a mostani zenében nem találok ilyet. Egy-két kivételtől eltekintve. De nagy tömegében, nyolcvan százalékban nagyon-nagyon felejthető, és nagyon rossz irányba megy a magyar könnyűzene. Az egyik egy teljesen „meghülyült” irányzat, ez a mizu-mizu dolgok meg ilyenek, amin mindenki nevet és a végén mégis megél belőle, valahol a saját hülyeségét el tudja adni. A másik irányzat, amikor semmitmondóan egyszerűek a harmóniavezetés és a dallamvilág, a szövegek pedig semmiről nem szólnak. A hetvenes években mi nem mertünk volna leírni olyanokat, amiről ma azt hiszik, hogy slágerek lehetnek. Éppen ahogy jöttünk, a kocsiban hallgattuk a régi Express slágereket és felfedeztük, hogy miket tudtunk mi 20 meg 30 évvel ezelőtt játszani… Azok igazi slágerek voltak!
Hírek
