2024. március 28. | csütörtök | Gedeon, Johanna nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 

Először zenéltek magyar művészek az ENSZ Palotában

Az ENSZ fennállásának 70. évfordulója alkalmából megrendezett gálakoncerten két magyar művész, Szakács Ildikó és Szegedi Csaba képviselte nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát. A New York City Symphony Orchestra kíséretében Erkel Ferenc két operájának áriáitól zengett a Közgyűlés nagyterme.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete elnökének, Sam Kutesa meghívására, a világszervezet és a Magyar Állami Operaház közös szervezésében lépett fel a magyar dalszínház két szólistája, Szakács Ildikó és Szegedi Csaba 2015. június 30-án, New Yorkban.

A II. világháborút követően, 70 éve megalakult ENSZ-nek hazánk 6 évtizede tagja. Ezalatt első alkalommal énekelt a Közgyűlés nagytermében magyar művész, ráadásul egymás után kettő is. 19 ország 140 művésze közül az „öreg kontinensről” a Bánk bán Bordalát előadó világklasszis bariton, valamint a Hunyadi László című Erkel-opera híres lakodalmi Gara Mária áriáját, hófehér ruhában tolmácsoló szoprán tették tiszteletüket a színpadon.

A frenetikus tapsviharral jutalmazott finálé igazi magyar siker. Magyarország ENSZ-nagykövete, Bogyay Katalin szerint „Nagy megtiszteltetés volt számunkra a felkérés. A magyar művészek fellépése kiváló alkalmat nyújtott láthatóságunk és elismertségünk növelésére a világszervezet kiemelkedő rendezvényén!”

A kifogástalan szakmai felkészültséggel, végtelen színpadi és emberi alázattal felvértezett Szakács Ildikó fiatal kora ellenére hatalmas eredményekkel büszkélkedhet. Énekművész diplomáját kitüntetéssel, 2007-ben szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, s már abban az évben szólóestet adott a Carnegie Hallban. A kétszeres Fischer Annie-ösztöndíjas koloratúrszopránt, a 2011. évi Armel Operaverseny – Alföldi Róbert által rendezett Rigoletto-előadás – döntősét számos országban hallhatta már a komolyzenét kedvelő közönség, 2012 óra pedig a Magyar Állami Operaház magánénekese.

Őt kérdezem.

A minap tértél vissza Budapestre énekesi karriered eddigi talán legrangosabb fellépéséről. Mit érez egy magadfajta szívember a repertoárod immáron elidegeníthetetlen részét képző Gara Mária-ária éneklésekor, miközben New Yorkban, az ENSZ Palotában vagy? Mindez tudatosult benned akkor?

—Az első próbán nagyon tartottam attól, hogy a zenekar és a karmester, nem feltétlenül fogja érezni, az ária belső ritmusát. Nehézsége abból fakad, hogy az énekesnek és a fuvolistának tökéletes összhangban kell megvalósítani mindazokat az árnyalatokat és finomságokat, amit a zeneszerző megálmodott, illetve ami a magyar zenét oly egyedülállóvá teszi. A fuvolistával azonban a külön próbánkon kiderült, hogy ez tökéletesen működni fog.

Ennek köszönhetően a főpróbán és a koncerten már felszabadultan és szabadon énekeltem.

A gálakoncert műsora zömében világzenéből, popzenéből, könnyedebb műfajokból állt, ezek mellett csupán 5 operaáriát lehetett hallani.
Ettől függetlenül nagyon nagy sikerünk volt, a többi zenész és énekes körében is, ami hatalmas örömmel töltött el bennünket.

Azt hiszem, akkor tudatosult bennem, hogy ott énekeltem, amikor lejöttem a színpadról, gratuláltunk egymásnak Csabival, majd egyszer csak megjelent az ENSZ Közgyűlés elnöke, hogy gratuláljon nekünk, s megköszönje a közreműködésünket. Csodás érzés volt.

Mekkora felelősséget éreztél, hiszen hazádat másodmagad képviselted, ezzel is minőségi hangnyomot hagyva a nemzetközi közösség fülében?
—Azt gondolom, hogy abban a pillanatbank, amikor ott vagyok a színpadon, nem szabad azzal foglalkozni, ez mekkora felelősség, hanem adni kell azt, amit tudok – szívvel, lélekkel és hanggal egyaránt.

Mi a titka a harmóniahullámokat keltő, angyali kisugárzásoddal karöltve járó földhöz ragadottságodnak: jó mester, alázat, szakmai felkészültség, hit, őszinteség, vagy mindezek különleges egyvelege?
—A földhöz ragadottságomnak, azt hiszem, nincs titka, vagy talán tényleg a felsoroltak ötvözete. Az énekléssel változatlanul az a legnagyobb célom, hogy minél többet tudjak adni az embereknek, és bármekkora siker vagy elismerés is ér, tudjam, honnan és miért jöttem, valamint megmaradjak ugyanannak a mosolygós kislánynak, aki akkor voltam, amikor elindult az énekesi pályám.

Aigner Ivan 

Fotókredit: KKM

[2015.07.07.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
gazda szolgáltatás [2024.03.26.]
gazda szolgáltatás [2024.03.25.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Hot Wheels Monster Truck show - volt már jobb is
Nagy elvárásokkal mentünk a három...

Opera metal a Barba Negraban 
Kilencedik alkalommal volt szerencsém látni a „szívem...

James Blunt ismét elvarázsolt minket - képekben
Befutott az Amaranthe és a Dragonforce hajója a Barba Negrába
A Cirque du Soleil Budapestre hozta a bogarak életét
Power metal csata a Barba Negrában - Warkings koncerten jártunk
Csodálatos koncerten emlékezett Balázs Fecóra a Korál - képekkel
beszámolók még