Kerényi Miklós Gábor rendhagyó történelemórát tartott

A Francia Forradalom Európa történetének meghatározó eseménye volt, mely alapjaiban rengette meg az európai gondolkodást és világrendet. A Szabadság, Egyenlőség, Testvériség zászlaja alatt zajló véres harcokról és kegyetlen terrorról számos műalkotás született az évszázadok során. A legutóbbiak egyike Lévay Szilveszter és Michael Kunze 2006-os Marie Antoinette című musicalje, melynek magyarországi bemutatóját március 4-én tartják a Budapesti Operettszínházban. Ennek apropóján Kerényi Miklós Gábor, a Nagymező utcai teátrum művészeti vezetője, az előadás rendezője rendhagyó történelem órát tartott a budapesti Szent István Gimnáziumban.

Összefüggésekről beszélek, de ezeket azonnal meg kell kérdőjelezniük. Amit mondok, az feltétlenül igaz – vagy nem” – kezdte az órát KERO a zsúfolásig megtelt tanteremben, hiszen – mint mondta – a színházban nem a történelmi igazságok a lényegesek, hanem a viszonyok, amiket meg lehet fogalmazni egy-egy előadásban. Mi szükség van tehát a történelem ismeretére és mi a színházra? – tette fel a kérdést „Felfedezhetünk hasonlóságokat és különbségeket az elmúlt korok és jelenünk között, így a történelem segíthet eligazodni saját életünkben. A színház pedig amellett, hogy szórakoztat, gondolati kalandokra is késztet, olyan élményt nyújthat, ami megváltoztatja picit az életünket” és hozzátette, hogy az Operettszínház évek óta fajsúlyosabb dolgok közlésére is vállalkozik és bizonyos témákról komolyabban szeretne beszélni előadásaiban. Ezek sorába tartozik a Marie Antoinette is, ami bár történelmi témát dolgoz fel, mégsem a történelmi hűség a legfontosabb benne, hanem azok az emberi viszonyok: szerelem, féltés, féltékenység, árulás, hatalomvágy, gyűlölet, amiket ma is mindannyian átélhetünk, és ami által segíthet felismerni, hogyan kell élni a saját életünket.

Kerényi Miklós Gábor ezt követően beszélt a korról, melyben a musical játszódik, beágyazta a francia eseményeket az európai történelem sodrába, mesélt az osztrák származású királynéról és a többi valós történelmi alakról: XVI. Lajosról, Orléans hercegéről, Fersen grófról, Jacques Hébert újságíróról. Kiemelt olyan kevéssé ismert momentumokat is, mint hogy ebben a történelmi pillanatban született meg a bulvár sajtó, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz a negatív képhez, ami a királynéról alakult ki a nép körében, hogy XVI. Lajos imádta a kovácsmesterséget és saját műhelye is volt, hogy Guillotin nevű orvosa „találta fel” a francia forradalom jelképévé vált nyaktilót, amit egyébként maga a király tökéletesített. „Kemény kor, amiben számunkra nagyon ismerős elemek jelennek meg: hogyan manipulálják a tömeget, hogyan szabadul el a pokol, hogyan alakul ki az anarchia, hogy jön elő az emberből az állat. Erről szól a Marie Antoinette” – foglalta össze Kerényi Miklós Gábor.

A darab érdekessége – tette hozzá –, hogy „bár a történelmet komolyan gondolja, hozzátesz némi fikciót is”. A musical egy japán könyv alapján született, mely abból az ötletből indul ki, hogy Marie Antoinette-nek van egy féltestvére – akiről senki sem tud –, Margrid Arnaud, egy nehéz sorsú, szegény lány, aki forradalmárnak áll. „Az egyik forradalmat akar és változást, a másik értetlenül és csodálkozva nézi a körülötte zajló eseményeket, és nem érti, miért nem jó mindenki számára a fennálló rend. Kettejük sorsa és találkozása áll a mű fókuszában, aminek végén Marie megérti, hogyan kellett volna cselekednie, Margrid pedig ráébred, hogy rossz döntést hozott, amikor a csőcselék közé állt, mert az az út az őrülethez és az értelmetlen halálhoz vezet” – magyarázta a rendező.

Kero megmutatta a diákoknak az előadás díszletének makettjét, melyet a királyné nevének kezdőbetűi alkotnak, és ami a történet előrehaladtával guillotine-ná alakul át. A jelmezekről szólva hangsúlyozta, hogy olyan ruhákat terveznek, amik bár korabeli viseletnek tűnnek, mégsem idegenítenek el a történet befogadásától – a régi és a mai kor stílusa ötvöződik bennük. Beszélt a zeneszerzői technikákról és a zenei motívumok jelentéséről is, továbbá arról, hogy meg kell találniuk azokat a szituációkat, amikben az egyes dalok leginkább meg tudnak szólalni.

Kerényi Miklós Gábor beszéde végén hangsúlyozta: a színházba járás közösségi élmény, a közösen átélt katarzis minden másnál erősebben működik.

A rendhagyó történelemórát a Budapesti Operettszínház művészei tették még különlegesebbé. A diákok Kero tanár úr előadása közben meghallgathatták a musical legnagyobb szóló és duett számait Homonnay Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi és Horváth Dániel előadásában. 

Budapesti Operettszínház

[2016.02.05.]