Ünnepel a művész, aki megismertette a világgal Zorbát, a görögöt
Mikisz Theodorakisz zeneszerző ma ünnepli 85. születésnapját. Operákat, baletteket, oratóriumokat és dalokat írt, egyik legismertebb műve a “Zorba, a görög”
Az Égei-tengerben fekvő Híosz szigetén 1925. július 29-én született. Már hétévesen a család büszkesége volt, kiválóan énekelte a bizánci himnuszokat; így történhetett, hogy Aposztoli város metropolitája őt választotta szólistának a Passió nagypénteki előadására.
Az ifjú Mikisz Pürgoszban, Patraszban és Tripoliszban folytatta zenei tanulmányait. Tripoliszban kórust alakított, és tizenhét évesen itt adta élete első koncertjét. Ezután az athéni konzervatóriumban tanult. Pürgoszban, Patraszban és Tripoliszban folytatta zenei tanulmányait. Tripoliszban kórust alakított, és tizenhét évesen itt adta élete első koncertjét. Ezután az athéni konzervatóriumban tanult.
Életét a zene mellett a politizálás töltötte ki: az 1940-es években részt vett a görög ellenállásban, ezért bebörtönözték, majd Makróniszosz szigetére száműzték. 1946-ban emberi roncsként szabadult, idegrendszere súlyosan sérült, ijesztő rohamai voltak, hallucinált. Sok évbe telt, míg - elsősorban orvos feleségének köszönhetően - meggyógyult.
Az Év Legjobb Európai Zeneszerzője lett
Az ötvenes évek elején Athénban megnyíltak előtte a Zeneakadémia kapui, tanulmányait 1953-ban kitüntetéssel fejezte be, egy évvel később párizsi ösztöndíjat kapott. Intenzív művészi alkotói korszak következett, megszülettek első szimfonikus művei, nevét ismertté tette Zongoraversenye, valamint az I. szvit és azt I. szimfónia. A Moszkvai Zenei Fesztiválon 1957-ben Arany Medál-díjat nyert, majd két év múlva Antigoné című balettjének bemutatója után az Év Legjobb Európai Zeneszerzője díját kapta meg.
Theodorakisz 1961-ben tért vissza hazájába. Zenekart alapítot és létrehozta a Pireuszi Zenei Társaságot, mozgalmat indított a kultúra megújulásáért. Közben komponált, koncertezett. Műveinek zenei alapja a görög népzene, témáit gyakran meríti a költészetből. Hamarosan őt tekintették a legnagyobb élő görög zeneszerzőnek.
Az 1964-es év igazi világsikert hozott számára. Mihálisz Kakojannisz rendező őt kérte fel a Zorba, a görög című film kísérőzenéjének megkomponálására; a szirtaki sokaknak azóta is egyet jelent Zorba táncával.
Videónkban Szűts Judit adja elő a Zorbát
Theodorakisz 1988-ben egész estés balettzenét komponált Nikosz Kazantzakisz regényének témájára.
Vallomása szerint ez a zene három kultúrát (az európait, a krétait és a görögöt), és két zenei irányzatot (a népzenei motívumokat és a szimfonikus zenét) ötvöz. A hatvanas években született több ismert filmzenéje is (Élektra, Phaedra, Z,avagy egy politikai gyilkosság anatómiája). Az ő szerzeménye az Olimpiai Himnusz, amelyet első ízben 1992-ben, Barcelonában játszottak. 1982-ben Jasszer Arafat kérésére ő komponálta a Palesztin Himnuszt.
Két alkalommal járt Magyarországon: 1976-ban a budapesti Erkel Színházban volt nagy sikerű koncertje, ahol maga vezényelte saját műveit. 1993-ban ismét járt fővárosunkban, a Budapesti Búcsú díszvendégeként.
Az UNESCO-Zene-díjat, a világ egyik legrangosabb zenei kitüntetését 2005-ben kapta meg. A díj 2500 euró (több mint 600 ezer forintnak megfelelő) jutalommal jár, s olyan hírességek részesültek már benne, mint Leonard Bernstein, Yehudi Menuhin, Herbert von Karajan, Oscar Peterson. A 80 éves Theodorakiszt a díj odaítélésének indoklásában olyan személyiségként méltatták, aki nem csak zeneszerzői érdemeket mondhat magáénak, de a békéért és a népek közötti megértésért is sokat tett.
Hírek
