Ötvenhez ért Suzanne Vega

Születésnapot ünnepel ma a világhírű művésznő, éppen a 50-ediket. A szép kerek évforduló alkalmával mi is felköszöntjük őt e jeles napon.

A kaliforniai Santa Monicában 1959. augusztus 12-én született, ahonnan szülei válása után édesanyjával és Puerto Rico-i nevelőapjával New Yorkba költözött. Ott cseperedett fel a spanyol negyed multikulturális környezetében, majd 1975-ben a (később a Fame musicalből ismertté váló) High School of Performing Arts növendéke lett, ahol táncot és dalszerzést tanult.

Az első felvillanások

Egy szál gitárral előadott dalaival a hetvenes évek végén tűnt fel a New York-i folk- és popklubokban. Ahhoz, hogy stílusa kialakuljon egy Lou Reed-koncert volt a legnagyobb hatással. Steve Addabbo hangmérnök-producer és a jogász Ron Fiernstein vállalta a menedzselését, s bár a kiadók elutasították Suzanne első demófelvételeit, nem szegte vállalkozó kedvét. Sőt ezek ellenére a New York Times 1984-ben a New York-i folk-színtér legnagyobb reménységeként mutatta be.

Végre igazán felfedezték

S egyszer csak végre megtört a jég, és a siker kopogtatni kezdett az ajtón. Történt, hogy 1985-ben Patti Smith-gitáros, Lenny Kaye produceri munkájával megjelent első albuma, a Suzanne Vega. Ennek rendkívüli sikere – huszonhét hetet töltött a sikerlistán, és olyan slágereket tartalmazott, mint a Small Blue Thing és a Marlene On The Wall – azután egy csapásra ismertté tette a nevét: a női énekes-dalszerzők körében immár Tracy Chapmannel, Michelle Shockeddal, Sinéad O’Connorral emlegették együtt.

Megy a szekér

Két évvel később újabb remekművel jelezte, hogy bizony van további keresnivalója is van a pályán: a Solitude Standing a maga keresetlen tisztaságával és a Luka című megaslágerrel rátett két lapáttal a debütáló album népszerűségére: nemcsak platinalemez lett, de három Grammy-jelölést is kapott.

Az 1990-ben megjelenő Days Of Open Hand-et követően férje, Mitchell Froom producer hatására Suzanne a korábbiaknál kísérletezőbb hangvételű – dobgépekre, szintetizátorokra támaszkodó – albumokat készített, és az 1992-es 99.9 F, majd az 1996-os Nine Objects of Desire csendesebb fogadtatása azt a látszatot keltette, mintha kimerült volna a rangja és az alkotóereje.

A válás hozta az új lendületet?

A fordulathoz – ha úgy tetszik, a „visszatéréshez” – 1998-ban bekövetkező válásának a drámája kellett: a 2001-es Songs In Red and Gray albumon újra a lenyűgöző, hétköznapi-lírai Vegát hallhattuk. Azóta régi basszusgitáros kollégája, Michael Visceglia társaságában énekli életműve kimagasló – a közelmúltban Retrospective címmel válogatáson is megjelent – dalait, és hogy a bulvársajtó se maradjon „hír nélkül”, idén februárban újabb házasságot kötött. Az író Paul Mills még 1983-ban kérte meg a kezét, s hál’Isten ideje és türelme is volt, hogy várjon Suzanne-ra, éppen huszonhárom évet.

A Zene.hu a ma 50 éves énekesnőnek virtuális úton kíván nagyon sok boldog születésnapot és még további sikereket a pályán és az életében is.

– zene. hu –

[2009.08.12.]