Népzenék szárnyain repülnek a fókák

A Fókatelep zenekar 2007-ben alakult Korai Öröm tagok rendeszeres jam session-jei alapján, kezdetben még „Korai Jam Session” néven. Most lemezzel jelentkeztek.

Oláh Annamária énekesnő csatlakozásával a kezdeti, instrumentális darabok fokozatosan nyerték el mostani dalformájukat, s a zenekar improvizálós, belassult, ambient-sátras („fókatelep”) szabadcsapatból markáns, pszichedelikus folk- rock együttessé alakult. A kezdeti kis klubkoncertek után a zenekarnak egyre nagyobb, rangosabb helyszíneken nyílt módja a bizonyításra. Így többek között sikeres koncertet adott több vidéki nagyvárosban, vagy pl. a Szépművészeti Múzeum Hundertwasser kiállításának zárónapján is.

Sajátos fóka hangzás

Első lemezén a zenekar elsősorban a magyar, de olykor bolgár, francia, vagy akár indiai nép-és műdalok világába kalauzol minket, energikusan, rockosan előadott zenei formákkal kísérve. A Fókatelep, bár zeneileg több, látszólag egymástól távol álló stílusból is merít, (népdal, sanzon, metál, elektronika) egyik mellett sem kötelezi el magát, inkább ezek sajátos keveréke alakítja, határozza meg a sajátos „fóka- soundot”. Így pl. hallhatunk indiaias „raga-rockot” (Yallah Yallah), lassan hömpölygő, doomosan súlyos „zongora-metált” (Szállj el), a Szomorú Vasárnap feldolgozásával pedig egy igazán magyaros, trip-hop elemeket is használó dal született: hiszen szövegben, hangulatban mi más is képviselhetné jobban e műfaj magyar változatát, mint Seress Rezső világszerte ismert klasszikusa?

Az ethno-folk érzést Annamari szárnyaló éneke mellett tovább erősíti Nikola Parov vendégszereplése is, aki több dalban játszik tradicionális fúvós hangszereken, illetve hegedűn. Három szerzemény (Indulj el…; Hej, búra- búra…; U Stankini) erejéig saját gyökereiket is felidézik: ezek a Korai Öröm ’97-es, ill. 2001-es albumán található témák „újrahasznosításából” születtek, így nem véletlenül lehetnek majd ismerősek a zenekar rajongóinak.

– zene.hu –

[2009.05.26.]