Üldözöttek az Új Színházban - jegyek itt

Radnóti Miklós és Wass Albert megzenésített költeményeiből rendeznek irodalmi estet az Új színház Bubik István színpadán. A Bojtorján, valamint a Historica zenekar frontembereiből, illetve tagjaiból alakult társulat úttörő vállalkozásba fogott a két emblematikus és tragikus sorsú magyar költő verseinek megzenésítésével.

Üldözöttek címmel 2015. április 27–én tűzi műsorára az Új színház Radnóti Miklós és Wass Albert műveiből készült zenés irodalmi összeállítást. Pomázi Zoltán a Bojtorján együttes énekes-gitáros-zeneszerzője tavaly készítette el a mártírhalált halt költő legszebb megzenésített verseiből álló albumát, amelyet megkülönböztetett figyelem kísért - és kísér máig is - határainkon innen és túl. A magyar történelem zivataros és dicsőséges eseményeinek történetét – históriáját - feldolgozó Historica zenekar, élén Ézsiás Péterrel, évről-évre megemlékezik az ugyancsak hányatott sorsú erdélyi író-költő születésének jubileumáról, amelyeknek, immár hagyományosan, az Új színház ad teret, illetve pódiumot. 

Adódok a kérdés: vajon milyen közös vonások, találkozási pontok lelhetők fel a két kiemelkedő tehetségű és talán legnagyobb hatású irodalmár művészetében?

A válasz elsősorban az eltérő gyökerű, ám mégis számos hasonlóságot mutató életútban, az üldözöttségben rejlik. Mindkét alkotóművész származása okán szenvedte el a megaláztatást, kirekesztést, majd lelte a mártírhalált, illetve menekült öngyilkosságba.  Amíg Radnótit vallási-etnikai alapon sújtották a vészkorszak kíméletlen törvényei és az embertelen végrehajtó hatalom kegyetlenkedései, addig Wass a második világháborút követő kommunista önkény megbélyegzett áldozatává lett. Mindkét alkotóművészben közös a haza és a – honfiúi érzelmeken túlmutatató - magyar föld szeretete. Legyen szó akár az erdélyi fenyvesekről, akár a költő szemei előtt lepergő anyaországi színes életképekről. A literatúra talán legszebb, legnemesebb hajtása a szerelmi költészet. Radnóti Gyarmati Fannihoz írt verseinek felfokozott érzelmeit a bezártság és a távolság érzete-tudata erősítette.

A hitveséhez kötődő tiszta szerelmen és kölcsönös megbecsülésen túl a költő életébe - Beck Judit festőnő személyében - ugyan berobban egy rövid életű szerelmi történet (Harmadik ecloga), ám ez mindkét részről hamar lezárul. Wass Albert szerelmi életéről a nála jelentős szerepet játszó asszonyokhoz írott levélrészletek árulkodnak. Emellett bepillantást nyerhetünk a szülőföldjéről menekülni kényszerülő, életének nagyobbik felét emigrációban töltő író-költő lelki és szellemi vívódásaiba, a megkapaszkodással járó gyötrelmekbe. Wass Albert három házasságot kötött, s életében mindhárom asszonyt elveszítette.

A „mellékszál” – csakúgy, mint Radnótinál itt is felszínre kerül: a háború előtti ünnepelt színésznőhöz, a szintén emigrációba kényszerült Szeleczky Zitához írott levelekből többek között kiderül, hogy a színésznő a Wass Albert versek nagy népszerűsítője volt. A paralel életrajzi vonatkozásokat mi sem szemlélteti jobban, mint Wass Albert: A Völgyek vándora és Radnóti Miklós: Himnusz a békéről című költeményének összefésült, közös dalban való előadása.

Az Üldözöttek irodalmi est a két kiemelkedő hatású költő életének és művészetének párhuzamait igyekszik fókuszba állítani. Pomázi Zoltán énekével és akusztikus gitárkíséretével a Radnóti művek szólalnak meg, ugyanakkor Ézsiás Péter (ének, akusztikus gitár) Wass Albert költészetét eleveníti meg dalokban. További hangszeres kíséretről az est másik két főszereplője Hegyi Károly zeneszerző-billentyűs valamint Huszák Zsolt akusztikus gitáros, aki a dalok hangszereléséről is gondoskodik.

Hegedűs István

[2015.04.25.]