Világzenei elismerésben részesült a magyar zenekar

A legtekintélyesebb világzenei szaklap, a brit Songlines beválogatta a világ 10 legjobb, újonnan megjelent lemezei közé a Kerekes Band 2006 májusában kiadott "Pimasz" című albumát. A lap történetében most először részesül magyar együttes ebben a kitüntetésben.

Az úgynevezett Top of The World Album kategóriában korábban olyan világhírű művészek és együttesek szerepeltek, mint Ali Farka Toure, Trilok Gurtu, Värttinä, Buena Vista Social Club, Salif Keita, Mory Kanté, Afro Celt Sound System, Gotan Project vagy Khaled.

A Songlines magazin számaiban 50 oldal terjedelemben, földrészekre osztva értékeli és pontozza a megjelent albumokat. A rendszerint 10 dalt tartalmazó - a lap mellékletét képező - válogatás CD-re földrészenként csupán 2-3 előadó kerülhet fel, s ilyen értelemben a magazin Európa legjobbjai közé sorolta a Kerekes Bandet.

Egyedien pimasz

"A 'Pimasz' egy összetéveszthetetlenül egyedi hangot adott a Kerekes Bandnek: az izgő-mozgó basszusmenet ellenállhatatlan groove-jai, a húzós dobok és a furulya vadul tekergő témái. Zenéjüket Ethno Funknak nevezik, s a lemezborítón egy betyárfigura feszít "Szombat Esti Lázas Travolta-pózban", trapéznadrágban és eredeti magyar viseletben. Kell ennél többet mondani?

Nos, a zenekar 1995-ben alakult, s mindig is mély tisztelettel adóztak és sokat tanultak a magyar zenei hagyományokból. A 'Csángó Boogie'-val kezdve egy fantasztikus zenei utazásra visznek el minket tradicionális hangszereikkel: a kobozzal, a háromhúros brácsával és (a virtuóz zenész, zenekarvezető: Fehér Zsombor kezében) a pásztorfurulyával, melyeknek játékában a punk, a funky és a dance keveredik a magyar népzenével, sok nagyszerű dobmenettel és kitűnő hangzással megerősítve. Teljesen biztos, hogy a Kerekes Band élőben is 'nagyot üt'.

A kavargó furulyahangok miatt a zene egy kicsit emlékeztet az Afro Celt Sound Systemre, de annál sokkal durvább, érdesebb, ám 'le tud lágyulni' az egészen finom hangzásig is, ahogy azt a 'Searching'-ben és a félig dubos 'Két Pásztor'-ban megmutatják. De ne higgyük, hogy ne tudnák ezt a két számot is felpörgetni a végére. Az album lángol az energiától és a dinamikától, ezért együltőhelyben végighallgatni kissé kemény élmény lenne, de 'dopping-injekcióként' robban kisebb adagokban. Ez a banda az, amire feltétlenül le kell csapni." - írja Mark Espinerm a Songlines magazin szakírója

[2006.08.22.]