James Brown
1933-ban született Barnwell-ben (Dél Karolina, USA) egy nem igazán gazdag családba.
1953-ban egy négy éves börtönbüntetés letöltése után csatlakozik a Bobby Byrd által vezetett vokál quartet-hez, a Gospel Starlighters-hez. Brown hamarosan a produkció központi alakja lesz, és a nevüket Famous Flames-re, a stílusukat pedig gospelről R&B-re cserélik.
1955-ben első felvétel a Famous Flames-sel, "Please Please Please".
1956 januárjában szerződést írnak alá a King/Federal kiadóval, majd februárban újra felveszi a "Please Please Please"-t, a kiadó saját zenekarával a háttérben. A felvétel az RnB lista 5. helyéig jut.
1957-ben Little Richard hirtelen kiugrik a Rock and Roll-ból (a vallás felé fordult), James Brown kapja a lehetőséget, hogy a még fennmaradó turnédátumokon fellépjen. Little Richard akkori kísérőzekekara, az Upsetters több tagja belép a Famous Flames-be.
1958 látja meg az első 1. helyezését a Try Me kislemezt. Az elkövetkező 20 évben ez a legsikeresebb kislemeze.
1964-ben forgatják le a The TAMI Show című koncertfilmet Santa Monica-ban James Brown, a Beach Boys, Chuck Berry, a Rolling Stones és a Supremes részvételével.
1965 februárjában felveszi a "Papa's Got a Brand New Bag” kislemezt, mely új fejezetet nyitott a soul zenében. Az azon a nyáron kiadott lemez nyolc héten keresztül vezeti az RnB listát.
1971 júliusában a Polidor kiadóhoz szerződik és az egéyz évtizedben ott is marad.
1972-ben a "Get On the Good Foot" egy hónapig vezeti az RnB listát. Ezek után James Brown a hetvenes évek meghatározó zenésze lesz, vagy ahogy ő hívja magát: a soul keresztapja.
1974-ben adja ki a Payback albumot, karrierjének egyetlen aranylemezét (500 000 példány). Ebben az évben részt vesz a zairei zenei fesztiválon, melyen 120000 ember hallhatja B.B. King, Etta James, Bill Withers, a Spinners és mások társaságában.
1979-ben megpróbál belépni a disco világába a “The Original Disco Man”-nel, de csak a lista 152. helyéig viszi.
1980-ban szerepel a Blues Brothers című filmben.
1986-ban a "Living in America", a Rocky IV betétdala negyedik helyezést hoz. Benevezik a Rock and Roll Hall of Fame-be.
1988-ban hat évre leültetik különböző vádak alapján, de 1991-ben feltételesen szabadul.
1992-ben életműdíjat kap a 34. Grammy díjátadón.
1993-ban életműdíjat kap a 4. RnB Foundation Pioneer díjátadón MC Hammertől.
Miután tüdőgyulladás gyanújával kórházba szállítják, 2006 december 25-én 1 óra 45 perckor, meghal.
[2006.12.29.]