Marcus Miller
Basszusgitáros szupersztár, az amerikai fekete zene egyik legnagyobb csillaga.
Mágikus tisztelet övezi jazz-, funk- és fusion körökben, meghatározó szerepet játszott Miles Davis utolsó éveiben és David Sanborn pályafutásában, de jelentős hatással van napjaink rap és hip-hop sztárjainak munkásságára is, mint Jay-Z, Dr. Dre, Eminem és 50 Cent.
Brooklynban született, majd a nem kevésbé kemény Queens és Jamaica negyedekben nevelkedett. Zenei fejlődésére nagy hatással volt másod-unokatestvére, Wynton Kelly, aki korának egyik legjobb jazz-zongoristája volt.
1959-ben született. Kezdetben soul, blues és r&b dalokat énekelt, 10 éves korától klarinétozni tanult, majd hozzá vette a szaxofont és Hammond-orgonát.
15 évesen egy Harlem River Drive nevű együttesben lett hivatásos zenész (a dobos Omar Hakim), ahol már basszusgitározott és énekelt.
1977-ben került Bobby Humphrey együttesébe, első kompozícióit Lonnie Liston Smith, majd a későbbi Returm To Forever dobos, Lenny White zenekarának írta.
Ezt követően a New York-i „high-life“ egyik legfelkapottabb fiatal zsenijeként, olyan világhírű muzsikusokkal dolgozott, mint Aretha Franklin, Stevie Wonder, Prince, Paul McCartney, Eric Clapton, Wayne Shorter, Buddy Rich, Dave Grusin, Roberta Flack, Chaka Khan, Lee Ritenour, a Brecker Brothers és Bob James. Miller szólóiban az ún. „slappelés“ (a húrok ütés általi megszólaltatása) jellegzetes elem, invenciózus játéka, virtuóz hangszerkezelése könnyen felismerhető.
1981-ben maga a „Király“, Miles Davis hívta együttesébe, melynek azonnal központi figurája lett, kialakítva ezzel Davis új alkotói korszakát. Közös munkájuk világraszóló sikerei a „Star People“, a „We Want Miles“ és „Tutu“ című lemez, mely valósággal forradalmasította a fuziós zenét.
Ettől kezdve Marcus Miller az amerikai zene- és filmipar egyik legelismertebb muzsikusa, Grammy díjas zeneszerző és producer. Saját lemezei közűl a „Tales“ korszakalkotó remekmű, mely a szakma óriásainak véleménye szerint már „a 21. század zenéje“.
(Private Music)
[2007.05.08.]