Vukán György örül a Kossuth-díjnak, de nem hiszi, hogy jelentős változást hoz ez az életében

"Írok reggeltől estig, a Kossuth-díj, aminek természetesen nagyon örülök, nem hiszem, hogy jelentős változást hoz az életemben" - mondta Vukán György zongoraművész, zeneszerző, aki szerdán vehette át a jelentős művészeti elismerést a Parlamentben.

Vukán György lenyűgöző sokoldalúságú, kivételes stílusgazdagságú előadóművészi és zeneszerzői munkásságáért, a kortárs zene és dzsessz nagy hatású képviselőjeként végzett rendkívül gazdag és szerteágazó, nagy nemzetközi sikerekben is bővelkedő zenei életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Néha azt kérdem magamtól: meg vagyok őrülve, hogy ennyit dolgozom? Ám ez az életem, írok akkor is, ha nem rendelik meg. De hát milyen jó érzés, ha keresik az embert, kellene valami és csak benyúlok a fiókba, kihúzom a kottát: erre gondoltál?" - fogalmazott a művész az MTI-nek.
A közelmúltban komponált egy zongoraversenyt, átiratokkal és saját művekkel készül a szeptemberi, Művészetek Palotájabeli Debussy-emlékestre, amelyen Stephan Belmondo francia trombitással együtt lép fel az általa alapított Creative Art Trio.

Sok műfajú zeneszerző, írt filmzenét, operát, balettzenét. "Befejeztem egy oratorikus alkotást, szeretném mielőbb bemutatni. A Ballada 56' Gyurkovics Tibor drámájára készült, az író nem sokkal a halála előtt adta át nekem a szöveget" - mondta.

Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.

Vukán György az egyik szenvedélyes "harcosa" az improvizáció szélesebb alkalmazásának. 2009-ben a saját erejéből egy versenyt és díjat alapított Creative Art néven. Az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a kreativitás szükségességére és visszaadja az improvizáció becsületét a zeneművészetben. 2011 szeptemberében adták át az első jutalmat, egy szép plakettet és ezer eurót.

"Szakcsi Lakatos Bélával és Binder Károllyal alkottuk a zsűrit. Mint házigazda, Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora is részt vett a Régi Zeneakadémián az egynapos versenyen. Nagyon lelkes és arra biztat, hogy ne kétévenként legyen. Én mindenemet beleadtam ebbe a kezdeményezésbe, egyedül nem fog menni. Magunk is meg voltunk lepve, mennyien jelentkeztek. A B-A-C-H hangokra kellett szabad stílusban improvizálni. Elképesztően sok felfogással, megközelítéssel ismerkedtünk meg. A díjat mindig csak egy zenész nyerheti el, aki megadott témára 5-10 perces, jól megformált rögtönzést mutat be. Elsőként Pozsár Máté nyerte el az elismerést, de többek azóta is megkeresnek és igen hálásak, hogy valaki melléjük állt" - idézte fel a kezdeményezés részleteit.

Vukán György kritizálja az oktatási szisztémát, nem csupán a hazait, hanem az egész világét. Azt állítja, nincs az rendben, hogy majd' 100 év óta és még 100 évig ugyanúgy tanítják Beethovent, azt hívén: ezzel minden el van intézve. A forrásokkal kellene megismertetni a növendékeket, a gyökerekkel, ahonnan Beethoven is táplálkozott - hangsúlyozza a művész.

Vukán Györgyöt a művészdiploma, és a hogyan "kell" játszani kérdése is foglalkoztatja. Véleménye szerint egy papír nem tesz senkit művésszé, nincs felhatalmazva arra senki, hogy e kérdésben döntsön. "Tanuljanak húszszor ennyit iskolákban, viruljon a dolog, de csak ennyiről szóljon a dokumentum. A másik: Bach nem írt előadási instrukciót a kottába, vajon ki dönthetné el, hogy +kell+ a műveit játszani? A tanár mutassa meg a saját elképzelését mint lehetséges verziót, de arra kell ösztönöznie a tanítványt, hogy keresse meg a saját változatát" - vélekedett.

Vukán György 1941. augusztus 21-én született Budapesten. A Zeneakadémiára egy zongoraverseny megnyerése után felvételi nélkül került, majd fogorvosi diplomát is szerzett, e foglalkozását azóta is gyakorolja, nevéhez több találmány és szabadalom fűződik. 1965-től másfél évtizedig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakának tanára volt.

A kreatív zene egyik legnagyobb hatású képviselője 1985-ben megalapította a Creative Art Ensemble-t, amelyből később több formáció is kinőtt. Több mint hatvan éve szerepel a pódiumon, számtalan műfajban kipróbálta magát: írt operát, balettzenét, szimfonikus versenyműveket, mintegy 80 dalt, 150 zsoltárt, misét, közel 150 filmzenét; komponált zenét tévésorozathoz, rádiójátékokhoz és színházi darabokhoz.

1978-ban Balázs Béla-, 1990-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, 1998-ban megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztjét. Művészeti tevékenységét Szabó Gábor-, Artisjus- és Gramofon-életműdíjjal ismerték el. 

[2012.03.14.]