"Kis lépés ez a YouTube-nak, de hatalmas ugrás nekem!" - interjú a billentyűzet-muzsika feltörekvő csillagával
A fenti bejegyzést július 24-én tette Facebook oldalán az a 19 éves fiú, aki a videómegosztó portál egyik új kedvence lehet. Ripl Károly ugyanis a számítógép billentyűzetén képes zenélni, úgy mintha egy zongora billentyűit nyomogatná… És nem akárhogy!
Pedig Karcsi soha nem tanult zenélni, a kottát sem ismeri, de legújabb szenvedélyéért azért hajlandó volt „továbbképezni” magát. Interjúnkban erről, és számos más érdekességről is kérdeztük az ifjú muzsikust.
-Művészetnek tartod azt, amit csinálsz?
-A művészet manapság elég szubjektív fogalommá nőtte ki magát. Számomra alapjában véve egy olyan dolgot jelent, ami gyönyörködtet, esetleg még libabőrös is leszek tőle. A Himnusz ilyen, ez Erkel Ferenc műve. És ennek reprezentálása akár az Esztergomi Bazilika orgonáján, akár egy számítógép billentyűzeten mindenképpen művészetnek mondható.
-Tudsz zongorázni?
-Nem tudok zongorázni, szolfézsre sem jártam, az abc-s zenei hangokat sem ismertem, sőt, mikor ezzel a programmal először találkoztam, igazi zongora még életemben nem volt a kezeim között. Ez mára változott, ugyanis jóban vagyok a kaposvári református lelkész családdal: ifj. Bellai Zoltán profi zongora és orgonajátékos, néhányszor megengedte, hogy eléjük üljek. De a „hús-vér” hangszereken a tudásom sajnos nem terjed tovább a Boci-boci tarkánál vagy a Hull a pelyhesnél. :) A legalapvetőbb zenei ismereteket azért idővel elsajátítottam, hisz ez szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy valamit a billentyűzeten el tudjak játszani.
-Zenésznek, vagy inkább informatikusnak tartod magad?
-Mint az előző válaszomból kiderült, zenész távolról sem vagyok. Profi informatikusnak sem mondanám magam, a kicsit mélyebb érdeklődésű átlag számítógép-használók kategóriájába tartozom. A programot nem én fejlesztettem, csupán egy interneten böngésző álmatlan éjszakán valami úton-módon rábukkantam és letöltöttem.
Programok találkozása
-Hogyan kell elképzelni azt, amit csinálsz?
-Ennek a dolognak a mechanizmusát nem nehéz elképzelni: nagyon szeretem a komolyzenét, így főleg ilyet szoktam hallgatni. Ha egy olyan darabra bukkanok, ami különösen megtetszik, (egy kis informatika :) ) letöltöm a .midi kiterjesztésű fájlját, majd beteszem a Synthesia nevű programba. Ez az alkalmazás képes arra, hogy megmutassa, a zongora billentyűzetén milyen zenei hangokból áll az adott mű. Én ezt lejegyzem, majd eljátszom a Keyboard Music 2.4-gyel, hiszen ebben a programban a hangok ugyanolyan sorrendben vannak és ugyanolyan távolságra helyezkednek el egymástól, mint az igazi zongorán. (Azért van erre a körülményes dologra szükség, mert - ahogy arra már utaltam - nem tudok kottát olvasni.)
-Ez egyfajta játék, vagy program a zenélésre... mi az pontosan, amit te tudsz, és mások nem a számítógép billentyűzetével?
-Hogy ez program vagy játék-e eredetileg, megmondom őszintén, nem tudom. Szerintem - rajtam kívül - ezt mindenki egy bugyuta kis alkalmazásnak tartja, ami mindössze arra hivatott, hogy feltelepítsék, nyomogassák másfél-két percet, majd töröljék a számítógépről. De sok idővel és rengeteg munka belefektetésével bebizonyosodik, hogy válhat ez a program az ember gépének legfontosabb elemévé.
-A Himnuszon kívül hány dalt tudsz előadni? Van konkrét repertoárod?
-Sajnos, a Himnuszon kívül kevés, olyan 2-3- darabot tudok, amit ténylegesen, az elejétől a végéig el tudok játszani. Ennek oka nem a lustaság, egész egyszerűen az, hogy a billentyűk száma még a felét sem éri el a zongorán találhatókénak. Magyarul: a mű nem fér el. :) Ez elég bosszantó tud lenni, főleg, ha egy hang híján nem sikerül lejátszanom.
A másik probléma az, hogy mindenhol vannak olyan részek, ahol több gombot kell egyszerre lenyomni. Ezt - billentyűkombinációtól függően - a számítógép vagy engedi, vagy nem. Amennyiben nem, sajnos a művet nem tudom megtanulni. Viszont sok (több, mint 20) darabból tudok hosszú részleteket, ezek közül kiemelném J. S. Bach d-moll toccata és fúgáját, melyből az egész orgonára írt toccatát el tudom játszani.
-Miért kezd el egy fiatal srác a laptopon zenélni? Gyakorlatilag úgy használod, mint egy hangszert.
-Annak, hogy miért kezdtem el ezen zenélni, több oka is van. Egyrészt különlegesnek tartottam, s tartom mind a mai napig. Másrészt remek elfoglaltság, mikor épp unatkozom, netán egy fontos e-mailre kell várnom a gép előtt ülve. Harmadrészt pedig, mely a legfőbb ok, a családom nem áll olyan jól anyagilag, hogy beruházzanak egy komolyabb szintetizátorra, esetleg zongorára.
-Ha nem is valódi zongora vagy szintetizátor, mégis rendkívül érdekes és izgalmas, amit csinálsz. Zenéket is írsz esetleg a program segítségével?
-Nem, nem írok zenéket. Inkább az általam ismert dalokból kiragadok egy részletet, motívumot, majd ezt belegyúrom egy improvizációba. Egész jó dolgokat tudok így produkálni (legalábbis szerintem), azonban - mint a rögtönzés lényege - ez egyszeri öröm, nem tudom megismételni.
A gépekkel kezdődött minden…
-Mikor kerültél kapcsolatba a zenével, és mikor a számítógépekkel?
A számítógépekkel nagyon rég kapcsolatba kerültem, az első gépemet 2000 Karácsonyán kaptam (7 évesen). Azóta már természetesen van új, és ha nem is vagyunk elválaszthatatlanok, de minden nap szeretek elé leülni és kicsit tenni-venni rajta, ami nem csupán játék és Facebook.
A zenével való kapcsolatom azonban közel sem nyúlik ennyire vissza az időben. Hogy a komolyzenét megszeressem, kellett egyfajta érettség, valamint egy meghatározó zenei élmény, egy olyan dolog, amit nem felejtek el soha az életemben: Varnus Xavér és a Talamba ütőegyüttes koncertje a gyönyörű akusztikájú kaposvári Református Templomban. Óriási élmény volt ez. Hihetetlen volt az érzés, mikor a karzaton ülve éreztem a mély hangok által keltett rezgéseket a lábam alatt, s ezzel megtapasztaltam az orgona monumentalitását.
Emellett - másik szemszögből nézve - azt is megtudtam azon az este, hogy mennyire lágy és kedves is tud lenni ez a nagy hangszer. (Az előbbi élménye a már fenn említett J. S. Bach d-moll toccata és fúgájához, míg a második L. V. Beethoven Holdfény szonátájához köthető).
-Mikor érezted először úgy, hogy a kettőt együtt is lehet csinálni?
-A zene és a számítógép akkor kezdett nálam összekapcsolódni, mikor már úgy tekintettem erre az alkalmazásra, mint egy olyan dologra, amivel lehet is valamit kezdeni. Mikor egyszer csak leültem nyomogatni és hallás után eljátszottam egy kisebb Bach részletet. Akkor éreztem először, hogy ezt tovább kell fejleszteni.
Igazi tehetség
-Mi a célod azzal, amit csinálsz? Újfajta zenei stílust szeretnél teremteni, vagy ez csupán önmagad és mások szórakoztatására van?
-Kezdetben a célom csupán önmagam szórakoztatása volt. Majd, mikor a szobám falain kívül, egy házibuliban játszottam, rájöttem, nem is olyan rossz elkápráztatni (sok esetben ledöbbenteni) ezzel az embereket. Az új zenei stílus teremtéséhez - véleményem szerint - egymagam vajmi kevés vagyok. De azzal, hogy a közelmúltban közzétettem a YouTube-on az első - ha úgy tetszik - klipemet, remélem, kedvet adok a többieknek is. Viszont nem hinném, hogy valaha ezt fogják oktatni a zeneiskolákban. :)
-Tervezed, hogy indulsz a produkcióddal valamelyik tehetségkutatóban, mondjuk a Csillag Születikben?
-Megmondom őszintén, megfordult már a fejemben. De az ötletet gyorsan elhessegettem. Ez első ránézésre nagyon különleges dolognak tűnik, de, miután aztán az emberek belegondolnak, hogy ugyanez a dallam mennyivel szebben hangzik egy versenyzongorán vagy egy templomi orgonán, valószínű gyorsan kiesnék. :)
Hírek
