A magyar Hans Zimmer? - Keresztúri Márton, a díjnyertes filmzeneszerző, akit a világ is felfedezett

Keresztúri Márton alapvetően filmzeneszerzőnek és zenei producernek tartja magát mindamellett, hogy nem csak filmzenéi jelentek meg eddig, illetve nyitott más műfajokra is, de a fő csapásirányt szeretné megtartani, nem véletlenül: a My Visual Films-szel eddig megjelent 4 filmje az elmúlt 6 évben sorra nyerte a különféle nemzetközi filmes díjakat egyénileg és csapatszinten egyaránt.

Marci Merkúrja a Halakban áll, amely kiváló a művészetekhez, valamint Halak Szaturnuszával művészként kiemelkedőt alkothat, leginkább érzelemdús, már-már felkavaró zenék komponálásával. Életcélja lehet, hogy segítse és gyógyítsa az embereket a művészetén keresztül, a szeretet erejével. Nem csoda, hogy elektronikus zenei szakon folytat tanulmányokat, hiszen az a Vízöntőhöz tartozik, amelyben a Nap-Vénusz-Marsa van. 

Már gyerekkorában is imádta a filmeket és a filmzenét: első CD-jét, John Williams egyik Harry Potter filmzenéjét a malacperselyéből összegyűjtve vette meg, amelyet megállás nélkül kellett hallgatni a kocsiban (mint anno én is eljátszottam a szüleimmel a Szandi-kazettákkal). Szolfézsra már óvodásként is járt, majd tanárnője javaslatára 9 éves korától 6+4 éven át klasszikus zongoraórákat vett alapszinten a Solti György Zeneiskolában Bakonyiné Gasparics Máriától, később pedig jazz-zongorát is tanult Márkus Tibortól, aki egyben bevezette őt a jazz világába, amely nagy szerelmévé vált a klasszikus zene mellett. Már akkoriban is írogatott szóló zenedarabokat, amelyeket a klasszikus zongoratanárnőjének is megmutatott: ezeket a filmzenei jelzővel illette a pedagógus. 

19 évesen egy ismerőse elküldte az egyik zenéjét Bob Leone számára, aki Lady Gaga, illetve Lana Del Rey felfedezőjeként 1981 és 1988 között a Songwriters Guild of America, majd 1988-tól 2006-ig a Songwriters Hall of Fame, továbbá a National Academy of Popular Music helyi projektekért felelős igazgatója volt. A szakember azt reagálta, hogy nagyon filmzenei, amit Marci alkot, valamint bíztatta őt a filmzeneszerzői pályára.

Érettségi után a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett nemzetközi gazdálkodás alapszakon, angol nyelven. Harmadéves volt, amikor visszatért a zongoratanárnőjéhez azzal a tervvel, hogy majd zenei pályára lép. 2018-ban találkozott Pálfai Károllyal egy csoportos meditáción, aki 2019-ben rendezte meg első kisfilmjét, így a kezdeti bíztatást követően Karesz lehetőséget is adott Marcinak a filmzeneszerzésre, amely később zenei produceri feladatokkal bővült a My Visual Films égisze alatt. 

Nemzetközi tanulmányait 2020-ban kezdte meg Hollandiában, a Conservatorium Utrecht-ben, ahol elvégezte az 1 éves alapszak előkészítő képzést jazz zongora szakon. 2021-től a szintén holland földön található Conservatorium Maastricht hallgatója elektronikus zenei előadásmód szakon, jazz szakirányon, ahol jelenleg végzős. Úgy érzi, rengeteget tanul nem csak a tanáraitól, de a világ minden tájáról érkező diáktársaitól is. Külön inspirálja, hogy produceri ismereteket is szerezhet az intézményben. Érdekesség, hogy tanárai között van a világhírű Tangerine Dream tagja, Paul Frick is, ráadásul Marci és jómagam szintén kb. 10 évvel ezelőtt találkoztunk először a banda nevével egy-egy tanfolyamon. Filmzenei szakmai tudását is szerette volna bővíteni, ezért a bonni Musicube Academy-n 2022 és 2023 között elvégzett egy filmzeneszerző és producer online mesterszak előkészítő képzést is.

Az idén debütáló ONE MORE LIKE című dráma zenéjének nagy része a Marci örömére jó előre megkapott forgatókönyv alapján íródott. Ezt követte az egy-két hónapos időszak, amikor a filmben zeneszerzőtársként debütáló Ipsics Áronnal a zenéket a képre illesztették, profi zeneszerző szoftverek alkalmazásával. A zenei világ tekintetében az elektronika és a vonósok domináltak, miközben a trap és az űrhangos szintetizátor is felcsendül benne. A film változatossága nagy kihívást és sok munkát jelentett nekik. Áron dallamain kívül Bóta Kata és Takács Ádám is hozzájárult a zseniális filmzenéhez a vonós záródallal. A La Movida zenekar a táncjelenetek autentikus zenéiben működött közre. A filmet, ahogyan az előző alkotást, a Légszomj – Szorongató múlt címűt (tavaly jelent meg, vonós-zongorás filmzenével, amely nagyon közel áll hozzá) is zenei producerként jegyezte Marci, amelyeket csakúgy ő hangszerelt, maszterelt, illetve mixelt/hangkevert, mint az első két kisfilmet, a Lecsót (2019-ben látott napvilágot, szólózongora alappal) és a Cipőfűzőt (2023-ban jött ki, elektronikus zenei világgal, ahol már külföldi tanulmányait is tudta kamatoztatni a szintetizátoroknál). 

Emellett közreműködött a következő filmek zeneszerzésében, amelyek zömében diplomamunkák voltak: Élesztő (2018), Halak a hálóban (2020), Personal Thirst (2021), Votum (2024).

A virtuozitás helyett az őszinte zenei önkifejezést tartja igazán fontosnak, így a zongorát inkább zeneszerzésre használja vagy ő játssza fel a zongorás részeket a zenei munkálatok során. A műfajokat tekintve mindenevő a zenét és a filmeket illetően is: jöhet bármi, ami jó zene a barokk klasszikusoktól kezdve a hip hop-on át a jazz-ig, továbbá a jó filmekre is nyitott, legyenek vígjátékok, drámák vagy akciófilmek. A lényeg, hogy mozgassa meg és adjon neki valamit. A filmzeneszerzésen belül is több műfajt érintett Marci a klasszikustól az elektronikusig és minden bizonnyal fog is.

Alapvetően egy improvizatív zeneszerzőnek tartja magát, amelyet határozott rendezői instrukciók mellett is igyekszik megőrizni (Vízöntő Nap-Vénusz-Marsával nagyon egyedi és eredeti, amihez ragaszkodik). Rendkívül hálás az eddigi lehetőségekért. Hans Zimmer munkássága mindig példaként lebeg a szeme előtt. Célja, hogy profi szakemberekkel (nagyzenekar, karmester) és stúdióban dolgozhasson, egyre komolyabb filmekben, a lehető legjobb minőségű zenéket alkotva. Addig is, folyamatosan keresi a stílusát, miközben szorgalmasan tanul, gyakorol és dolgozik. A filmzene az, amit igazán szeret és amely boldoggá teszi.

Kürti Krisztián

[2025.11.03.]