Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal. A mű koreográfusa, Rosztyiszlav Zaharov erősen vonzódott az orosz irodalmi anyagokhoz, így nem meglepő, hogy Borisz Aszafjev zenéjére alkotott művének alapja egy Puskin költemény, s tárgya igazi drámai anyag: egy szerelmi féltékenység-történet. Girej, tatár kán vad szerelemre lobban az épp esküvőjére készülő Maria iránt, akit elrabol és háremébe hurcol. Zaréma, a kán első felesége ezt nem nézi jó szemmel. Elkerülhetetlen a tragédia...