|
A Vorabend, az „előeste” A Rajna kincse. Itt még sok a világos szín, sok a humor és az irónia. Mintha nem is mítoszban, hanem mesében járnánk. Wagner nagy elbeszélő kedvvel mutatja be a bűnbeesést: sóvárgást a kincs - és a hatalom - iránt, amely mindenkit bűvkörébe von. No és persze Wotan „reprezentációs dölyfét”: kell az a Walhalla mindenáron, anélkül most már egy tapodtat sem… Az istenek társadalmában felismerjük az emberi világot: mindenki olyan kisszerű és gyarló, mint a minket körülvevő életben. Zenedráma négy képben (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel).
|