Szabadság, anarchia, Isten, felelősség: Boris Eifman számára ezek a Karamazov testvérek történetének kulcsszavai. Mára klasszikussá vált koreográfiájában a Dosztojevszkij szereplők közt feszülő viszonyrendszereket a saját maga által „pszichológiai balettnek” nevezett megközelítésből fogalmazza meg: nem csak a cselekményt, hanem a karakterek belső működését is fontosnak tartja a tánc nyelvén megfogalmazni.