Ez volt a sláger egykor 55. - 1968-ban milliók hallgatták a dalt
Szécsi Pál. Egy név, egy hang, egy arc. Egy jelenség. Ha dalcímmel jellemeznénk őt, azt mondhatnánk: „Engem nem lehet elfelejteni…”.
A tragikus sorsú énekes izgalmas pályafutást mondhat magáénak: kezdetben átlagemberként élt, segédmunkásként dolgozott, mígnem egyik munkahelyén egy vállalati összejövetelen valaki felfigyelt sármos stílusára, jó mozgására.
Egyenesen a kifutóra került, és hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle. 1965 szilveszterén a „Gellértben” lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben pedig már részt vett Salgótarjánban egy amatőr fesztiválon, ahol megnyerte az énekesek versenyét.
Még ugyanebben az évben a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő – mint egyik legkedvesebb tanítványát – őt ajánlotta. Szécsi pedig a „Csak egy tánc volt” klasszikussal hatalmas sikert aratott, egy perc alatt lett ünnepelt sztár, „Magyarország Palikája”.
Utána pedig számtalan dal, számtalan sláger született, amelyek mind az aranytorkú művész által váltak örökzölddé: „Carolina”, „Gedeon bácsi”, „Egy szál harangvirág”, „Mint a violák”, „Távollét”, hogy csak néhányat említsünk.
Mai dalunk a ’60-as évek hangulatát idézi fel vidám hangzásával, a szárnyaló, ritmusos alapokon pedig Szécsi Pál és a háttérvokál éneke varázsol egy kis napfényt a hideg napokra: „Szeretni bolondulásig”. A ’68-as klasszikus szerepel a BanDJ Minimix 9-en is.