Az elveszett fejedelmek visszatértek a Barba Negrába  - ilyen volt a Lord of the Lost koncert

Április 18-án ismét ellátogatott hozzánk a Lord of the Lost csapata, a zenekar tizenötödik évfordulóját ünneplő turnéja keretében.

Az estét a hazai Meteora csapata indította. A szimfonikus, power, gót csapat durván fél órás műsorral korbácsolta fel a hangulatot az est hátralevő részére a szállingózó, de már ekkor is szép számmal jelen lévő közönségnek.

A második csapat a Hell Boulevard, itt már megtelt félig a Barba. A gótikus dallamokat hörgéssel váltó ének nekem is elnyerte tetszésem, eleve szeretem ezt a stílust, énekesük karizmatikus mély hangja magával ragadta a nagyérdeműt.

A The Raven Age legénységében tudhatjuk Steve Harris (Iron Maiden) fiát George Harrist, mint gitárost, természetesen. Nekem mondjuk nem ő kötötte le első sorban a figyelmem, hanem az énekes Matt James, aki két méteres aszkéta alkatával engem az „Álmok Fejedelmére” („Sandman” sorozat) emlékeztetett stílusával (és szemeivel), ruházatával, megjelenésével, karizmatikus, szuggesztív kisugárzásával. Nem utolsó sorban a hangja is kiváló. Bár teljesen más volt a zene hangulata, mint az este többi szereplőinek, mégis őket fogadtuk az egyik legnagyobb elragadtatással, Matt megvett minket (engem mindenképp) magabiztos színpadi jelenlétével.

A zenekar az este végén kijött hozzánk, előre kifeszített zenekari molinó előtt pózoltak közös fotó erejéig az arra igényt tartókkal. (Nem ám csak úgy szelfizgetünk, megadjuk a módját).

Az este főszereplői tizenötödik esztendeje tapossák a zeneipart, jó párszor jártak már hazánkban, hol előzenekarként, hol fő zenekarként, színpadra lépett a Lord of the Lost zenekar. A korábbi koncertekről mindig lemaradtam valami okból, most végre újabb bakancslistás zenekarom lett kipipálva, és egyúttal „fanná” is avanzsáltam.

Lord of the Lost koncert képekben - klikk a fotóra

Mind a zenekar, mind az énekes Chris Harms mindig is extravagáns megjelenésükről volt híres. Ezen az estén egészen visszafogottan léptek színpadra, Chris haja épp neonzöld színben pompázik, lófarokba kötve, szimpla „cuppanós” testhez simuló bőrszerkójában feszített, amit az első daloknál egy ezüstszínű flitteres „csillámos” dzsekivel dobott fel, de ettől a negyedik dal környékén megszabadult.

Minden lemezről hoztak nekünk egy – egy dalt. Az euroviziot is megjárt zenekar nemrég adott ki egy feldolgozás albumot is, amin híres/hírhedt pop dalok/slágerek saját átdolgozásai hallhatók, erről hoztak nekünk négy dalt (ezeket vártam a legjobban a slágerek mellett).

Chris sokat kommunikált velünk, a közönség kitörő lelkesedése okán is, minden dal között megköszönte nekünk, hogy eljöttünk, azt meg pláne, hogy kívülről tudjuk a dalok többségének szövegét, mert így ha ő véletlen elfelejtené, eszébe juttatjuk- mondta ezt viccesen. A billentyűs Gerrit egyik oldalán szinti, másik oldalán dob szerkó, felváltva játszott rajtuk, ilyet sem igen látni más zenekaroknál, hogy két dobos is doboljon egy zenekarban.

Chris természetesen a lassú daloknál megkért minket, hogy világítsuk be a helyet a telefonjainkkal, addig pihenhet a fénytechnikus. Ugyanitt üzent anyukájának, akivel minden koncert előtt beszél telefonon, illetve ahova teheti, viszi magával. Anyukája meg is kérdezte nem ciki-e neki, hogy 44 éves férfi létére az anyjával mutatkozik, de ő büszke rá, hogy a szülei is metal arcok.

A koncert utolsó hányadában a sláger dal Blood and Glitternél végleg megőrült a közönség és teli torokból üvöltve énekeltük mi is a dalt.
Az utolsó három már említett feldolgozás Billy Idol „Shock to the System” (Billy Idolt kötelező feldolgozni minden valamire való metal csapatnak/énekesnek), illetve Sia „Unstoppable” dala, valamint Lady Gaga sláger nótája a „Bad Romance” voltak, egészen sajátos előadás módban, a refréneket olykor sikoltva, hörögve adta elő Chris, itt már táncoltunk is az éneklés mellett. Chris mély bariton hangja váltva a sikolyokkal és hörgéssel egészen egyedi, pláne hogy mindig „ugrásból” vált, ezt azért kevés énekes tudja ebben a formában hozni.

Az utolsó dal a „One Last Song” frappánsan, majd a meghajlásnál még egy plüss is repült nekik a színpadra plusz egy magyar zászló a rajongóktól, amit lelkesen lobogtattak levonulásuk közepette. Azóta voltam már még két másik koncerten, de azóta is dallamtapadásom van, ha eszembe jut a koncert és Chris orgánuma. Szuper este volt.

A szervezést köszönjük H-Music csapatának.

Balázs Adrienn
Fotó: KO

Videók

Setlist:
Hell Boulevard:
1. Weirdos
2. She Just Wanna Dance
3. Zero Fucks Given
4. Dead Valentine
5. Not Another Lovesong
6. Satan in Wonderland

The Raven Age:
1. Changing of the Guard
2. Parasite
3. Essence of Time
4. Forgive & Forget
5. Seventh Heaven
6. Angel in Disgrace
7. Serpents Tongue
8. Fleur de Lis

Lord of the Lost:
1. Till Death Us Do Part
2. Last Words
3. Sex on Legs
4. Seven Days of Anavrin
5. Live Today
6. Heart for Sale
7. Die Tomorrow
8. Go to Hell
9. Six Feet Underground
10. We're All Created Evil
11. In Silence
12. Raining Stars
13. Loreley
14. Forevermore
15. Be Still and Know
16. Euphoria
17. For They Know Not What They Do
18. The Future of a Past Li
19. Blood & Glitte
20. Lighthouse
21. Shock to the System (Billy Idol cover)
22. Unstoppable (Sia cover)
23. Bad Romance (Lady Gaga cover)
24. One Last Song

[2024.04.27.]