A nagy magyar szövegiró életműve 4 lemezen - Horváth Attila munkái egy csokorban

Magyarországon eddig példa nélküli módon, kiadtak egy négylemezes, díszdobozos válogatást, melynek közös ismérve, hogy valamennyi szám szövegét Horváth Attila írta.

Pedig se kerek évforduló, se magas, állami kitüntetés (amiből egyébként őriz egy pár darabot a fiókban) de még valami különös, nagy horderejű bejelentés sem indokolta, hogy Magyarország egyik legmarkánsabb dalszöveg írójával átfogó, életmű lemezt jelentessenek meg.

Az ötlet az EMI kiadótól származott, és mindezidáig egyedülálló. Ugyanis „soha, sehol nem adtak még ki egy szerzőtől négy lemezes, díszdobozos válogatást. Illetve csak klasszikus zenében, ha azt a szerzőt minimum Bachnak, vagy Mozartnak hívták.” – nyilatkozta maga az érintett.

Joggal mondható, hogy életmű, hiszen a szövegíró munkásságának kezdetétől (Taurus: A kőfalak leomlanak) egészen Bill Életműdíj megünneplésére átnyújtott Fél négy lesz tíz perc múlva c. RockBand-opuszig bennefoglaltatik minden, ami fontos, és számít. Mégsem időrendi sorrendben tematizáltak, inkább stílus szerint. Két CD-t is szenteltek A legszebb balladák alcímmel ellátott gyűjteménynek, melyek visszavonhatatlanul ejtenek a zene fogságába a kevésbé ismert Marathon-tól, Charlie-n keresztül a Piramisig, sőt a Pokolgépig.

Előjön a rock-lelkület

Azért a lírai beállítottság mellett, „kötelezően”, csak felszínre tör a rock-lelkület - legalább egy lemez erejéig (Szabad vér). Sorolni, szinte felesleges: Korál, Tunyogi Rock Band, Omen, Senator… Ám a kemény hangzás senkit ne tévesszen meg; attól még abszolút működik az illető előadó iránti erős empátia, no meg a dalszövegek is ugyanazon mély érzelmeket fejeznek ki, mintha csak balladák volnának.

A Skandináv éjszakák válogatása a legékesebb bizonyítékul szolgál, hogy a pop-dalokban is lehet minőséget alkotni. Főképp, ha egy kis country-t párosítunk hozzá (Bojtorján, 100 Folk Celsius). A varázslatos Lerch István, vagy a különleges orgánumú Cserháti Zsuzsa, a régi barát Balázs Fecó, könnyebben emészthető, ám mégis fajsúlyos nótái semmivel sem maradnak le az előzőektől. „Mindössze” a palettát színesítik.

Az életmű antológia egyfajta számvetés, összefoglaló; ám a tollból még korántsem fogyott ki a tinta – a rock and roll költőnek van még dolga bőven…

-Hegedűs István-

[2009.01.02.]