Jambalaya: "Könnyebb dolgunk volt külföldön"

 Nagyon fontos állomáshoz érkezik  október 28-án a Jambalaya zenekar. Az A38 Hajó ad otthont a zenekar lemezbemutató koncertjének. A belépő mellé mindenki kap egyet az újonnan megjelenő cd-ből, mely ezúttal magyar nyelven jelenik meg „Végállomás, vagy utazás” címmel. Több részes riportsorozatunkban a zenekar által választott New Orleans-i műfajról, a csapat korábbi sikereiről, az új albumról és a lemezbemutató koncertről faggattuk a zenekar vezetőjét, Nemes Zoltánt.

Az interjú első része: Elismerés a Jambalaya-nak: "A zenénk olyan, mintha csak New Orleans-ban hallgatnák"

– Ez első lemezetek „I just wanted to say” címmel jelent meg. Mutasd be a debütáló albumot!
– 2006 áprilisában, az egy éves születésnapunkra jelent meg az első albumunk. Ez egy stúdióalbum, melyen szerettük volna bemutatni a New Orleans-i zene általunk választott ágát és azon keresztül a saját világunkat. Ennek megfelelően egy rövid keresztmetszetet igyekeztünk adni jelentős New Orleans-i szerzők tollából az e dalokhoz illő saját kompozícióinkkal együtt tálalva.

– Milyen jelentőséggel bírt az első cd az indulás időszakában?
– Azt hiszem megpecsételte a zenekar sorsát, hogy a debütáló album nem maradt hatás nélkül. Manapság a tömeges megjelenések idejében rengeteg album tűnik el a süllyesztőben. Minket ez az album elindított egy úton. Nem csak idehaza, de külföldön is elkezdődtek a fellépések és ebben érezhetően fontos szerepe volt a lemeznek is.

– Hogyan fogadták a zenekart külföldön?
– Németországban a Gronau-i Jazz Fesztiválon játszottunk először külföldön, ahol a fesztivál honlapjának hivatalos dalául az egyik Jambalaya nótát választották. Emlékszem ez nagyon jól esett mindnyájunknak mégis izgalommal vártuk a fellépéseket. Nagyon kellemesen csalódtunk azóta is minden egyes külföldi fellépés alkalmával.

– Miben különbözik a hazai közönség a külfölditől?
– Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, de akár Szerbiában is más a helyzet az általunk játszott műfajjal. Annak ellenére, hogy ott is rétegzenének számít, mégis jobban ismerik az előadókat. Jó példa talán Dr. John, aki a ma élő New Orleans-i zenészek leghíresebb, legproduktívabb komponista előadója. Ő egy igazi világsztárnak számít, rendszeresen jár Nyugat Európába, nálunk mégse tudja átlépni a határt. Ezzel azt akarom mondani, hogy kezdetben bizonyos szempontból könnyebb dolgunk volt külföldön, hiszen nem számított ismeretlennek az általunk játszott műfaj. Mára szerencsére idehaza is egyre nagyobb közönségünk van, ezért megfordult a helyzet, különösen azokon a koncerteken, ahová nagy örömünkre sok „Jambalaya-s” ellátogat.

- ITT folytatjuk -

– zene.hu –

[2009.10.17.]