Magyar Rock & Blues Legendák Záróbuli

Az országos turné záróállomása a PeCsában volt Budapesten, bő telt házzal (kerttel).

Aki péntek kora délután, ebben a csodás nyári dőben kilátogatott a Petőfi csarnokba egy fantasztikusan jó hangulatú
buli részese lehetett. Már délután négytől az Emeretta nyomta a zenét, utánuk a Blues Campany csapott bele és hihetetlen módon tudtak bánni a közönséggel –nekem kicsit már Lagzi Lajcsi kategóriába (Blues&Lajcsi Mix) ment át a dolog- de a közönség zabálta a dolgot.

Őket Ádi bácsiék követték,-ekkor már a közönség létszáma is látványos számbeli növekedésnek indult-, a hangtechnika hangolása után Ádi bácsi a közönséget is behangolta és egy hatalmas bulit csináltak főleg az uj album dali hangzottak fel, de a nagy slágerek sem maradtak el a közönség legnagyobb örömére.

Némi átszerelés követően Waszlavik mester vette birtokába a színpadot, kiegészítve két énekes hölgy és egy huszár csapattal –lovak nélkül-, picit népnevelés célzattal, régi népdalokat vett elő illetve a Stefániás dalt 2005-ös „reinkarnációjuk Waslavik módra” formájában.
A koncerten még a székely himnusz is elhangzott, amit a közönség együtt énekelt az alkalmi zenekarral.

Majd jött Bill Kapitány és együttese a Deák Bill Motoblues Band, neki is sikerült a hangulaton dobni egy nagyot és jól ki is engedte a hangját –itt azért meg kell jegyezni, hogy kicsit rosszul szólt a buli, de a technikusok védelmében ilyen rövid átszerelési idő nem alkalmas a tökéletes és minden zenekarnak jó részletes beállítás elvégzéséhez-.

Kisebb (mondhatni teljes) színpadtechika csere után a nemzet csótánya és a Beatrice hergelte az addigra már igencsak nyomorgó közönséget. Feró adta a magáét, valóban a legendás dalokkal szórakoztatptt minket, és természetesen nem maradhattak el a forradalmi uszító beszólások sem. A dobokat néhány szám erejéig Feró (kis) fia vette át. Lesz itt utánpótlás, a rock nem hal meg! No meg a nosztalgia (ld Azok a Boldog szép napok, Strand). Érdekes módon a 8 óra munka elmaradt. Ma ez már nem fontos? (Jut eszembe, hogy amit ők már évtizedek óta csinálnak azt most a Zorall újra elővette, érdemes megnézni)

És az est befejezéseképpen ameddig csak lehetett a P.Mobil társasága nyúzta a hangtechnikát és egy nagyon színvonalas, közönséget maximálisan bevonó és szórakoztató befejezését adta a koncertsorozatnak. Nem maradhatott el a rajongótábor (miért csak a lányok?)  színpadi táncoltatása. Persze 2 forint ez a dal. Nekik legalább biztosan nyereséges volt az este, hiszen annyi pénz repült be a színpadra, hogy abból legalább az esti borozás megvolt. Az infláció sajnos még mindig magas, hiszen a kétforintos mára olyan könnyű, hogy el sem repül a színpadig ezért inkább százasok hullottak Schusterékre. Persze jöttek a motorosok is. És majd mindegyik cigizett. Holott semmi nem indokolta, csak ez olyan Macsós, tehát mutassuk ezt a fiataloknak. Pedig egy ilyen koncerten ezerszer akkora a hatást lehetne elérni a dohányzás elleni kampányban, mint a zokkal a buta feliratokkal a cigisdobozokon.

A koncert(turné) végén még eljeneztük egy kicsit a koncert főszervezőjét, és a csendrendelet hatálya mián a tömeg szépen, csendben elvonult. Mi is. Még egy kicsit beugrottunk a Fészekbe levezetésnek  Kyru Gotta Humble-t hallgatni de mér nem bírtam végig, hazamentem aludni.

Long live rockandroll!!

 -BK- és Sir Oesh 

[2005.05.29.]