A zenében élet legyen, ne pedig kínlódás

Mivel nem akartam teljesen rossz érzéssel távozni tőlük, inkább nem húztam tovább a dolgot. Ami még érdekesebbé teszi ezt, hogy időközben átalakult a kiadó szerkezete is: már nincsenek szerződtetett művészeik, mindenkitől darabra veszik a zenéket, és Bukem állítása szerint én voltam az utolsó ember, akinek szerződése volt náluk.

Nos ezek alapján - és ha hozzátesszük azt is -, hogy szinte az összes kontinensen terjesztették, elvileg lehet gondolni egy-két dologra a lemezeladással kapcsolatban, de én meg inkább nem gondolok semmire. Ha sok ment el belőle, remek, hiszen kiváló zenét hallgathatnak ez emberek!

Mostanában nem láttam sehol Marcel live-ot (legalábbis itthon). Jársz fellépni? 
Bevallom más sem látott Marcel live-ot. :) A tavalyi, kivételesen jól sikerült Szigetes buli után gondolkoztam el először azon, hogy jó lenne egy kicsit pihenni, egy új live-ot is felépíteni, és újra csak a produceri munkára fókuszálni. De nem lenne kerek a történet, ha nem tenném hozzá: nincs ma könnyű helyzetben az ember, ha „csak” zenél minden különösebb cécó nélkül. Önmagában nem biztos, hogy elég a minőségi munka, ahhoz, hogy az emberek elé vigyenek téged. Ráadásul én úgy látom, eléggé kezd kialakulni egy magyar elektronikus zenei „arisztokrácia”, amit éppen a szervezők generálnak azzal, hogy állandóan azt a 6-8 nevet hívják és forgatják körbe. Pedig a magyar paletta ennél százszor szélesebb és színesebb, elképesztően tehetséges emberekkel.

Nekem „halmozottan hátrányos” a helyzetem: elvileg egyszemélyes produkció vagyok, de nem lemezlovas, hiszen élőben játszom, tehát valahol félúton a DJ és a zenekar között. Ez pedig így nem valami látványos állítólag. Sokan tanácsolták már, hogy ha én is azt szeretném, hogy bekerüljek a „körbe”, akkor csak húzzak elő néhány PR szenzáció szagú sztorit az életemből pl.: a betegségemről, vagy hogy mikor, milyen külföldi sztárral dolgoztam együtt. Én ebben azonban nem hiszek. Az a kör pedig valójában nincs is, ugye ezt tudjuk jól.
Most jól telt ez a kis pihenő, lassan kezdenek is beszivárogni a felkérések. Ha minden jól megy, akkor nekem elég az 1-2 havi fellépés. Hiszen arra sincs szükség, hogy rám unjanak az emberek, igaz?

A zenélés mellett mással is foglalkozol?
A muzsikáláson kivül szeretek jókat enni-inni, és meglepő módon zenét hallgatni. De félre téve a viccet, én szerencsére már abban a helyzetben vagyok, hogy megélek a munkámból: a zenélésből. Ide azonban el kellett jutni, ami szintén rengeteg munkával és még több ideggel járt… De most már jó. Szeretném, ha így is maradna.

Bizonyára a Te zenéidet is letöltik a különféle fájlcserélő hálózatokon. Hogy éled ezt meg? Szerinted megkárosítanak ilyenkor vagy nem foglalkozol vele: legalább többen ismerik meg a zenéd? 
Mivel én is csak a zenéből élek, érthetően nem örülök az ingyenes fájlletöltésnek. És nem csak az anyagi vonzata érdekel, mert azt még meg is értem, én sem engedhetem meg mindig magamnak, hogy megvegyem azt a lemezt, amit szeretnék. De a letöltött zenék minősége sem olyan, mint az eredeti, úgy pedig néha meghallgatni sem érdemes. Nem biztos, hogy jobb, ha sokan hallgatják, ha nem azt hallják, amit kellene.

Most azonban már reménykedek, hogy hamarosan változni fog a tendencia, én úgy látom, hogy talán a versenyhelyzet miatt egyre olcsóbban lehet CD-t vásárolni, és a megfogható zene még mindig sokkal étvágygerjesztőbb, mint a virtuális.

-nagymester-

[2007.05.15.]

« előző oldal

(2. oldal)