Furcsán kezdődött a Wigwambéli Rock and Roll

Eric Singer buliprojectje volt a fő attrakció, de előtte Jolly Rogert élvezhettük és a Lovegunt is le lehetett késni az időben jövőknek.

Igen, furcsán kezdődött az este. Ha egy magyar buli úgy van kiírva, hogy ekkor meg ekkor kezdődik, akkor biztos lehetsz benne, hogy legalább fél órát fog csúszni a program. Ennek ellenére, biztos ami fix, odamentünk nyolcra, sor persze hosszú, a levegő hideg, de csak kibírjuk. Ahogy közeledtünk a bejárathoz már hallottuk is, hogy hangol a zenekar, de elég furcsán mert több számot is végigjátszottak Noáék… Amint beértünk kiderült, hogy nem hangol, búcsúzik. A Lovegun éppen az utolsó számát, A felügyelőt adta elő vagy három embernek. Mint utóbb kiderült, a koncert nyolckor keződött, a vendégek beengedése padig nyolc óra egy perckor, tehát a Lovegunnak volt szerencséje tökéletesen üres nézőtér előtt kezdenie a műsorát.

Szóval a Lovegun leadta a - most már tényleg hamarosan - megjelenő lemezének anyagát, és az utolsó számot nekem is sikerült elcsípni. Ha az egész koncert ilyen jól szólt, akkor meg kell, hogy dicsérjem őket, mert nagyon szépen össze voltak lőve a hangszerek – ZZ később elmondta, hogy mintegy fél perce volt a gitárjának összerakására… Lehet, hogy nem kell sokat beállni, nyomni kell, akkor jól szól.

Nem fáradt el a közönség

A Lovegun után mindenki lenyomhatta megérdemelt első sörét, mert a diszkréten elfüggönyözött színpadon a Jolly Roger készülődött. Aztán függöny fel, Jolly Roger kezdte izzítani a népet az első másodperctől kezde, nem kevés sikerrel. A kalózrockot játszó csapat csak tavaly alakult, csak bulicsapatnak, hiszen a tagoknak van saját civil zenekara is (Disco Express, Dust’n’Bones) De itt szépen felöltözve, egy kicsit nagyon Johnny Deppre és kompániájára hajazva csinálták a fesztivált. Queen átdolgozással és saját számokkal is ajzották a nagyérdeműt. Lendületes, jól hangzó 20 perces műsornak lehettünk tanúi. A nézőtér gyakorlatileg végigbulizta ezt is. (Lehet, hogy azért nem hagyták a rendezők a Lovegunt közönség előtt játszani, mert akkor Eric Singer-re már teljesen elfáradt volna a társaság…). A Jolly Roger fiúk is idén fognak kijönni lemezükkel, érdemes lesz odafigyelni rájuk.

Végig fenntartották az érdeklődést

Még egy kis átszerelés és jöttek a profik. Na nem mintha az előző bandák nem lettek volna teljesen jók és idevalók, de azért ez más volt. Valószínűleg nem véletlenül tűnt fel a közönség körében rendkívül sok ismerős zenész arc. Jöttek tanulni. Ahhoz képest, hogy az ESP a tagok bevallása szerint “csak szórakozás” hiszen mindannyian játszanak más bandákban is (Alice Cooper, Kiss, Mötley Crüe), olyan bulit nyomtak, hogy csak na. Lehet, hogy az is belejátszott, hogy ők angolul beszéltek? Vagy hogy folyamatosan kommunikáltak a közönséggel, állandóan fenntartották az érdeklődést. Persze a zenével is, de annak is nagyon gyakran interaktyv, közönségénekeltető formájával. Éneklés, persze, nyivák, sikít satöbbi, de a közönség azt érezte, hogy az a négy ember kizárólag őértük van a színpadon. Meg is hálálta a közönség, láb nem maradt a földön, amikor a fiúk egy egy újabb nótába csaptak. El sem engedte őket a nézősereg ráadás nélkül, pedig igen komolyan levonultak, hogy aztán sokat látott felsőtesteiket közszemlére téve még játsszanak egy kicsit… Na még egy kis dobszóló aztán lassan tényleg vége…

Aki nem volt ott az sajnálhatja, hogy egy ilyen bulit kihagyott, nem tudom mikor járnak erre legközelebb.

- SirOesh -

[2007.04.01.]