Keményen megy előre a Wall Street

A Wall Street zenekart valószínűleg már nem kell bemutatni a rockzenét kedvelőknek, hiszen – kisebb megszakítással – több mint egy évtizede jelen van a hazai zenei életben ez a dallamos rock muzsikát játszó csapat. Tavaly jelent meg Rock and Roll címmel albumuk és mostanában nagyon sokszor találkozhatunk velük a koncertszínpadokon is. Gregus Mikit, a frontembert kerestem meg, hogy friss információkhoz jussunk a csapatról.

– Tavaly megjelent Rock and Roll albumotokról milyen visszajelzések érkeztek a „szakma”, illetve a közönség részéről?
– Szerencsére elég sok pozitív visszajelzést kaptunk mindkét részről. Néhány szakmai kritikát ki is tettünk a honlapunkra, ott olvashatóak. A közönség részéről azt érzem, hogy megy felfelé a zenekar olyan értelemben, hogy egyre többször látunk koncertjeinken új arcokat és néhány embernek már fontos az, hogy mit játszunk és kifejezetten a mi bulinkra jönnek el. Tehát valami elkezdődött, bár ez egy nagyon lassú folyamat, igen hosszú az út, mire egy kemény bázist ki tudunk építeni, de remélem, hogy ezt az utat le tudjuk rövidíteni majd egy nagyon ütős új lemezzel.

– Hiába van valakinek ütős, jó lemeze komolyabb „háttéripar” nélkül bizony el lehet akadni. Nálatok ki intézi a zenekar koncertszervezési, promo ügyeit?
– Én intézem, amely főleg a koncertek szervezésére terjed ki. Egy háttér kiadó jelenléte az bizony sokat tudna lendíteni a helyzeten.

– Tavaly olyan zenekarok előtt léptetek fel, mint az EDDA vagy a Hooligans. Hogy éreztétek magatokat, illetve hogy érzed mennyire segített ez abban, hogy még többen megismerjenek benneteket?
– Az EDDA általában nem szokott magával előzenekart vinni, de néhány alkalommal lehetőséget kaptunk, hogy játszhattunk előttük. Jó érzés volt, hogy tavaly meglepően jól fogadott az EDDA közönsége bennünket. Hallottam, hogy más előzenekaroknál a fele koncertnél már „EDDA Művek-ezett” a közönség, gyakorlatilag lekiabálta őket a színpadról. Nekünk nagyon jó érzés volt például Csepelen, hogy még visszaköveteltek. Hozzá tartozik ehhez a történethez, hogy nagyon sokáig nem működött a csepeli Labdarúgó Szakosztály és mi most egy Csepel-indulót írtunk. Van egy barátom, aki felvetette, hogy tudnánk-e írni egy indulót, amelyet meccs előtt játszanának. Írtunk és el is játszotunk a meccse után, de még az EDDA előtt a Csepeli Sportcsarnokban - ott voltak és a játékosok, a szurkolók és frenetikus siker volt.

- A Hooligans-sel pedig évtizedes a barátság, és nagyon örültünk a lehetőségnek, hogy előttük bemutatkozhattunk. Sportcsarnokokban, nagy színpadokon és a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán, több ezer ember előtt óriási élmény volt, azt gondolom, hogy ez minden zenekarnak valamilyen szinten az álma. Tehát mindenféleképpen segített, hogy többen megismerjenek bennünket. Álmunk, hogy a közeljövőben meg tudtunk tölteni például egy Wigwamot. Egyébként április 16-án a „kis Wigwamban” a W2 Rock Cafe-ban már lesz egy önálló bulink, aztán később majd szeretnénk megcélozni a nagy sátrat is, de egyelőre az még nagy falat nekünk. Azt gondolom, hogy nagyon jó dalokat kell írni, és jól kell játszani, hangulatos bulikat csinálni, akkor megyünk előre.

– Honlapotokon láttam, hogy szépen telik a koncertnaptárotok, bár még csak március eleje van. Van ausztriai meghívás, szlovák és magyar motoros találkozók, illetve látom, hogy ismét lesztek az EDDA vendégei.
– Folyamatosan jó koncertjeink vannak. Folyamatában lesznek koncertek lekötve, ez még alakulni fog. Szívesen megyünk bárhová, ha hívnak bennünket. Igen, ismét lehetőséget kaptunk néhány alkalommal az EDDA előtti bemutatkozásra, melynek nagyon örülünk.

– Tavaly megjelent albumotok elég hosszú időszak termése volt, mely egyáltalán nem mondható egysíkúnak, hiszen zeneileg igen változatos volt. Gondolom, írtok új dalokat. Most milyen nóták születnek, milyen irányba mozdultok el?
– Nagyjából az új dalok is ezt a vonulatot viszik tovább, mert azt játszunk, amit szeretünk, és mi ezt szeretjük, de a visszajelzések alapján sokaknak tetszik, amit csinálunk. Például van a Pont FM Rádiónak egy kívánságműsora, ahol egyre gyakrabban halljuk, hogy kérik a dalainkat a hallgatók.

– Milyen terveitek vannak?
– Október 1-től le van fixálva, hogy megyünk stúdióba. Öt dal elkészült már, egy van teljes mértékben készen, amit már játszunk is, Kicsit lassítja a dolgot, hogy mivel mindenki dolgozik, hétvégenként tudunk csak összejönni próbálni és ha akkor koncertünk is van éppen, a próbálás ugye elmarad. Szeretnénk sokat koncertezni mindenfelé, hogy minél több emberhez jusson el a zenénk. A jelenlegi felállást nagyon erősnek érezzük (Mayer Ferenc – gitár, Tóvári Tibor – bass, Ílisz Csaba – dob, Gregus Miklós – ének), és írjuk az új dalainkat. Aztán az idei év végéig szeretnénk egy új lemezt kiadni és egy nagy lemezbemutató koncert szuper lenne.

– Kicsit elvonatkoztatva a zenekartól, Neked személy szerint ki a kedvenc énekesed és példaképed?
– Régebben a Whitesnake, és egyértelműen David Coverdale volt számomra az „istenkirály”. Később a dirtysebb vonulat felé hajoltam el. A Mötley Crüe a szívem csücske, de nem Vince Neil a kedvenc énekesem. Aztán Nikki Six és Tommy Lee számomra a két legtökéletesebb rocksztár a világon. 2005-ben voltunk Bolognában egy fesztiválon, ahol játszottak és találkoztam velük, aláírták a kezemet és ezek az áláírások nem véletlenül lettek a karomon áttetoválva.

– Találkoztál-e mostanában olyan lemezzel, amely hatással volt rád? Milyen zenéket hallgatsz szabadidődben, vagy mondjuk a kocsidban? – –– Például a Sunrise Avenue nem az a vonal, amit mi csinálunk, de nagyon jó dalaik vannak, meg is tanultunk tőlük egy számot. Sokféle zenét hallgatok, de nekem az nagyon fontos, hogy dallamos legyen. Az a kifejezett heavy metal már nem áll hozzám olyan közel, mint gyerekkoromban, ma inkább a dirtysebb, de azért a dallamosabb zenék jönnek be. A Fall Out Boy az, ami nekem mostanában megtetszett, punk-os egy kicsit, de nagyon jó dallamos zenéjük van. Aztán a Nickelback lemeze került nem olyan régen a kezembe, nem ájultam el a daloktól, szerintem talán három olyan dal van ami üt-vág, viszont iszonyatosan jól szól maga a lemez. Kocsimban sokat hallgatom a saját zenénket, amelyekre még nincs írva szöveg és próbálok rá énekdallamot és szöveget alkotni. Ha az énekdallam nagyjából a fejemben van, és ha egy-két sor csak eszembe jut, akkor már el tudok indulni témailag.

A budapestiek legközelebb április 16-án a W2 Rock Cafe-ban, aztán 19-én az Erzsébetligeti Színházban az EDDA vendégeként találkozhatnak a csapattal. Érdemes azonban a honlapjukat is figyelni, mert folyamatosan új koncertdátumok és információk kerülnek fel.

- Hajós Maja –

[2008.03.24.]