Március 15: íme a 2015-ös budapesti rendezvények

Magyarság Háza 
10.00-16.00 
Szép a huszár, ha felül a lovára…
10:00–16:00
Egész nap kézműves foglalkozások (huszárcsákó, zászló, kokárdakészítés)
11:00
Toborzó az épület előtt: katonadalokkal (Rossz időben: daltanulás az épületben)
11:30–15.30
többször Huszárviselet és fegyverzet bemutató
12:00–15.00
Huszárpróbák gyerekeknek (patkódobás, patkókitartás, karikaszúrás, hordólovaglás, dolmánygomboló verseny, ügyességi próbák), Kishuszár avatás
14:00 Kisebbeknek - Mesejáték
15:00 Fakardvívás és botoló huszár táncház (hagyományos fegyvertáncok tanítása)

A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA GYŰJTEMÉNYE

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Állandó kiállításai átfogó képet adnak a magyar művészet történetéről az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortársműalkotásokig.

A BUDAVÁRI PALOTA TÖRTÉNETE
A Budavári Palota története Nagy Lajos,Zsigmond és Mátyás király idejéig nyúlik vissza, amikor a vár Európa egyik fényes királyilakhelyének számított. Az épület 1541-től a törökhódoltság korában, majd 1686-ban, Budavár visszavételekor súlyosan megrongálódott. Újjáépítése1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban. A várpalotát a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint újabb épületrészekkel bővítették, majd neobarokk elemekkel egészítették ki. A II. világháborúban az épület egy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú palota felújítása sokáig váratott magára, a munkálatok csak az 1960-asévekben kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a Budavári Palotamúzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe.

GÓTIKUS FASZOBROK ÉS TÁBLAKÉPEK
A Magyar Nemzeti Galéria késő középkori faszobrai és táblaképei két kiállítási egység között oszlanak meg. Az első emeleten és a földszinten egyaránt megtekinthetőek teljes szárnyas oltárok és azok töredékei: faszobrok és táblaképek. A földszinten találhatók a gyűjtemény legkorábbi, a 14. századból származó darabjai, amelyek közül a toporci Madonna-szobor érdemel különös figyelmet.

KÉSŐ GÓTIKUS SZÁRNYASOLTÁROK
Az emeleti trónteremben és annak előterében kaptak helyet a késő gótikus szárnyasoltár-művészet legpompásabb alkotásai, köztük MS Mester Vizitációábrázolása, mely a selmecbányai templom főoltáráról származik. A trónteremben összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyas oltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel együtt. Az itt kiállított műtárgyak többsége a 16. század elejéről származik.

KÉSŐ RENESZÁNSZ ÉS BAROKK MŰVÉSZET
A késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása az 1600 körüli évek manierista alkotásaival kezdődik. A 17. századot hazai egyházi emlékek, faepitáfiumok (halotti táblák), síremlékszobrok, az Árpád-házi szentek magyar ruhás ábrázolásai képviselik, majd ezt követően a kiállítás a barokk kor kastélykultúráját idézi fel, elsősorban arcképek és csendéletek bemutatásával. A monumentális alkotások mellett oltárkép- és freskóvázlatok segítenek felidézni a barokk egyházi festészet egykori teljességét. Közülük kiemelkednek azok a művek, melyek magyar szent királyok legendáiból vett jeleneteket dolgoznak fel. A 18. század végének, a felvilágosodás korának festészetét a portrék és tájábrázolások mellett korai népéletképek és történeti zsánerképek példázzák.

19. SZÁZADI MŰVÉSZET
A 19. századi művészetet bemutató állandó kiállításaink a késő 18. századtól kezdődő mintegy száz esztendő művészetét tekintik át. A nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős alkotásával találkozhatunk itt. A körbefutó teremsorban Markó Károly tájképei, a biedermeier hol szomorkás, hol pikánsan erotikus zsánerképei, a festészet számára fölfedezett hazai tájak ábrázolásai és a magyar portréfestészet legismertebb alkotásai tekinthetők meg. Borsos József, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula és Székely Bertalan közismert főművei különösen izgalmas részei a kiállításnak. Külön terem mutatja be Munkácsy Mihály és a századvég realista festéstőinek munkásságát.

20. SZÁZADI MŰVÉSZET 1945 ELŐTT
A kiállítás az 1890-es évektől, a nagybányai művésztelepet, a modern magyar festészet bölcsőjét megalapító nemzedék (Hollósy Simon, Ferenczy Károly) művészetétől tekinti át az 1940-es évek közepéig a magyar képzőművészeti élet legfontosabb irányzatait. A kiállításrendezés új szempontjai szerint a műtárgyak nem szoros időrendben követik egymást, hanem az egyes termek önálló egységként is befogadhatók. A legfontosabb művészek (Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Medgyessy Ferenc, Berény Róbert, Derkovits Gyula) és művészcsoportok (Nyolcak, aktivisták, a „római iskola”, Gresham-kör) tevékenységét mutatjuk itt be. Folyamatosan cserélődő anyaggal jelenítjük meg a magyar grafika legfontosabb képviselőinek munkásságát.

LÉPÉSVÁLTÁS 
AZ 1945 UTÁNI MAGYAR MŰVÉSZET ÚJRARENDEZETT ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA 
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

NYITOTT PARLAMENT

Helyszín: Országház, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. 
Időpont: 2015. március 14. 10.00-17.00 óra

Immáron hagyomány, hogy nemzeti ünnepeinken az Ország Háza megnyitja kapuit a látogatók előtt. A 2010 óta megrendezett programon minden alkalommal több ezer érdeklődő tekinti meg a Parlamentet. Idén a látogatók 10 óra és 17 óra között léphetnek be a magyar törvényhozás épületébe, ahol a program keretein belül megtekinthető az épület impozáns Díszlépcsőháza, a Parlament Kupolaterme, valamint a Honvéd Koronaőrség által őrzött Szent Korona.

Az épületbe belépni a XII-es kapun keresztül lehet. A parlamenti sétára előzetes regisztráció nem szükséges, a belépés mindenki számára ingyenes.

[2015.03.14.]