Aki megörvendeztet – Angelo Kelly

Ha név nem is ismerős, bizonyára nagyon sokan hallhattak már a The Kelly Family-ról. A család mintegy 20 év utcai zenélést követően, a 90’es évek elején nagy sikereket elérő An Angel című számával robbant be a köztudatba. Azóta a csapat összetétele folyamatosan változott, s ami a rajongók legnagyobb fájdalma: ez eddig oly ’ jellemző stílus, és varázslatos hangulat eltűnt a zenéjükből.

Angelo Kelly ebből a zenészcsaládból, átmenetileg kilépve valósította meg saját elképzeléseit a zenéről, teremtve meg azt a különleges hatást, mely már a mai Kelly Family formációból hiányzik. Feleségével és bandájával, immáron a Redjoice and be glad című, második megjelent szólólemezével, ismét európai klubturnéra indulnak.

Semmi extra

A „Rejoice and be glad” (megörvendeztetni és megörvendeztetve lenni- nyersfordításban) című album ez év májusában került a boltok polcaira.
Az lemez elülső borítóján egy kép látható Angeloról, fején egy fejhallgatóval, elgondolkodva. A fekete-fehér színt kombinálták rózsaszínes árnyalttal, amely meglehetősen érdekes hatású. A hátsó borítón a számokat sorolták fel. Összességében semmi különös nincs a borítóban - a szokásos - mondhatnánk.

A belbecs

Az első számban-„New start”- egy új kezdetről énekel Angelo. Ez felfogható egy személyes vallomásként, afféle köszöntőként. „…ma reggel felkeltem, és mindent előröl kezdetem, …mert ez a legjobb, amit tehetek. Most pedig kiadom ami a szívemben van.” A dal tempója lassú, segít elképzelni egy új nap nyújtotta lehetőségeket.

S ezzel el is kezdődhet a vallomás. Végig nagyon őszintén énekel, vall arról, mit is gondol. Lássuk sorjában.

Második számában testvéréről énekel. A „Returned”, Tempós, pörgős szám, erősen slágergyanús, közönség kedvencnek is beillik. Régi időkről dalol, és arról az útról, ahogy testvére újra visszatalált önmagához. Köszönetet mond Istennek a csodáért, ami a fivérével történt. Ha belegondolunk ez a szám sokunkról szólhatna, hiszen mi magunk is neveket aggatunk másokra, és mások is nevekkel illetnek minket, amikhez semmi közünk, és így a magunkra találást talán soha nem is sikerül. Elgondolkodtató dal, még ha kicsit nehezen is értelmezhető…

Egy nagyon kellemes dallamú felvétel következik, szinte szó szerint simogatás a fülnek. A Tartalmában a testvéreinek mond köszönetet az elmúlt évekért, a sok segítségért. Már a cím is sokat sejtető: búcsúbeszéd- „Farewell”. Azonban a régi idők elmúltak, és szünetet kell tartani, remélve, hogy egy napon újra azok a dolgok lesznek a fontosak, amik akkor, és a régi számok újra felcsendülhetnek.

Bibliai idézettel is él a zenész

„Rejoice and be glad” a lemez címadó dala, ami tulajdonképpen egy rövid bibliai idézetet tartalmaz: „boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa…” Lassú nóta, csak egy gitárkísérttel előadva. Különös hangulatot teremt, érdekes feldolgozása ez a témának.

A soron következő felvétel, ahogy a címe is sokat elárul róla, ugyanis egy megtört emberről, szól. A „Broken man” lassú szám, meg - meg áll a szöveg éneklése közben, néha hosszabb időre is elhallgat, olykor pedig erősen „kiabál.” A jó előadás miatt érzékletes a dal mondanivalója. Ez egy jól eltalált szám, bár kicsit nyomasztó.

A hatos nóta arról szól, hogy néha nem is tudjuk miről beszélünk. Istenkáromlásról énekel. Álszentek vagyunk, megjátsszuk magunkat, de valaki előtt majd nem tudjuk ezt eljátszani, mert az a valaki tudja majd az igazságot… Erős, ütős szám, kemény basszusokkal, erős gitárszólókkal, és dobjátékkal. Az énekes hangja olyan mintha a távolból szólna, ez a "Blasphemy"-nél jó megoldásnak tűnt.

A hetedik, „Have a faith” címet viselő, szintén kellemes szám, de a refréntől, ami tempósabb hangvételű, eltekintve azért felejthető dal, annak ellenére, hogy tartalmaz értelmes gondolatokat.

[2007.09.04.]