Victor Wooten Band-del folytatódott a sztársorozat

Az A38-on a Smart Music fesztivál keretében a Victor Wooten Band lépett színpadra.

Csak úgy, a végéről indítva mikor már felgyúltak a fények és kifelé őgyelgett a jónép, akit elsőnek megláttam a keverőpultban az Dennis Chambers volt, aztán előtűntek a többiek is, Mike Stern, Anthony Jackson is, de erről majd később...

No, bevallva töredelmesen, hogy élőben sajnos csak most hallva először Victort komoly nagy élmény volt a tegnap este számomra, nem mintha ez sokadszorra kevésbé hatna. Ez a fickó igazán hozza a hírét, azaz egyátalán nem túlzások az őt illető jelzők még ha talán nem is tudok teljes mértékben bármilyen zenei összefüggésben egyetérteni azzal, hogy a legjobb. Mert hát mi is az? Valójában elég nehéz meghatározni miért Ő, vagy valaki más a legjobb, esetleg mennyivel és hogyan maradnak le mögötte a többiek, de az teljesen biztos, hogy korunk egyik, a basszusgitár és az egyéb jazz-szcénára a legnagyobb befolyással bíró, a legtehetségesebb és innovatívabb basszusgitár művésze Victor. Rajta nőnek és fejlődnek a mai basszusgitárosok mint példaképen és Ő nem is titkolja technikájának fortélyait, mert kurzusokat tart, videon, élőben és több fórumon és alkalommal népszerűsíti titkait. Ember legyen a talpán aki egykönnyen elsajátítja, de ez Victoron nem múlik mert Ő megmutat mindent szívesen.

Igazán frenetikus

De nem is erről akartam Írni, hanem a zenéről egy kicsit, de nehéz, mert a zenét inkább hallgatni kell, mint olvasni róla. Szóval a koncerten valamiféle funkjazz-es dolog szólt elsősorban és azért mondom, hogy valamiféle. mert érdekes új hatások voltak belekeverve lépten nyomon, melyek a Wooten-fiúk zenei felfogását tükrözték és azt a különös játéktechnikai virtutózitást, mely mindegyiküknél rendkívül ritmus alapú. Boszorkányos gyorsaságú gurgulázó hangfűzérek, melyek sokszor alapskálákon nyugszanak és a ritmussal és tempóval való játék. Igazán frenetikus.

Victor említette, hogy Regi-től tanult először zenélni - amit le sem tagadhatna - aztán a másik bátytól, a billentyűs Joseph-től. Mára már mindannyian tudjuk, hogy Ő lett közülük az, aki révén megismerhettük a Wooten nevet, annak ellenére, hogy mindkét testvérnek komoly zenei múltja és tehetsége van, például most megtudtuk azt is, hogy Joshep, Whitney Houston legelső lemezén volt jelen vokálos session zenészként. De megint elkalandoztam...

Szóval a koncert egészen újszerű megvilágításba helyezte a jazzfunkot. Az elején valami össze-vissza ledobott hangokkal indult mint az itt-ott lecseppenő esőcseppek, aztán zajok, mint mondjuk szertelenül elboruló tárgyak hangját imitáló kicsit freejazzbe hajló felerősödés után beugrott a jazzfunk. Jellemzőek voltak még a szaggatott, tört alapokra helyezett szólók is melyek a jazzrock-os hatást erősítették.

My name is Viktor

Victor magáról is játszott egy számot melyben Ő is énekel, My name is Victor címmel, és a refrénekben az a szöveg, hogy "A nevem Viktor, játszom a magam módján", de a koncerten elhanzott az is melyben Victor tiszteletét fejezi ki a legnagyobb basszusgitárosok felé, akik hatással voltak zenéjére, játéktechnikájára, gondolkozásmódjára. Azt mondta bevezetésként, hogy rengeteg gitáros van és ne csak azután köszönjük meg nekik munkásságukat és állítsunk emléket a tehetségüknek miután már nincsenek közöttünk, hanem már most, életükben. Fel is sorolt egy jónéhányat bevezetésként aztán a számban mindenkinek köszönetet mondott, hogy itt vannak velünk.

A koncerten mindenki kapott lehetőséget, hogy megmutassa játékát külön-külön is mely alkalmakkal megtapasztalhattuk mindegyikük zenei gondolkozásmódját és virtuózitását. Szuperek mindannyian.

Regi egy nagy arc. Ő volt a gitáros. Egy igazi egyéniség roppant jókedélyű és mókás fickó - Ő tanította először a kis Victor-t zenélni - aki egyébként géppuskalábú táncos is. Igazi show-t varázsolt jelenlétével a színpadra általában is de a saját szólója alakalmával, - mikoris világosan kiderült az is, hogy honnan meríthette a zenei ihletet és a technikai éceszt viktor - nos mikor frenetikusan virtuóz és egyéni gitárjátékot adott a közönségnek. Slapping, tapping technikára épülő játéka egészen érdekes tapasztalatot jelentett és élményt nyújtott.

Ő is szuper

Velük volt még egy fantasztikus énekesnő akit Ők csak A Hang-nak hívnak, Saundra Williams is akinek a hangja évekkel öregebb, mint ő maga és ezt nagyon tudja használni. Ő is szuper.

Volt még több meglepetés is, mégpedig, hogy egyszer csak megjelen Victor kislánya is és egy-két számba ő is énekelt - bájos - aztán az egyik számban pedig a mai koncert egyik sztárja a Mike Stern Band-ben fellépő szaxofonos Bob Franceschini is játszott.

A koncert nagy élmény volt és Victor-ék nagyon kedvesek mindannyian: kezdve ott, hogy abszolút jófejekként megkérték a közönséget, hogy ne használjanak videókat a koncert alatt - de nem vetették el senkitől, nem vezették ki a teremból azokat akiknél volt és megpróbálták használni - Victor csak megkérte a koncert szervezőjét - már éppen felcsendültek az első hangok - Mester Miklóst, hogy szóljon a színpadról a közönségnek, hogy tegyék el a videót, amit megköszönnek.

Aztán a koncert közben is szó esett a témáról, mikor kötöttek egy megállapodást a közönséggel, hogy ha megígérik, hogy nem videóznak, akkor most játszanak egy számot ami még nem volt promótálva és így nem szeretnék másnap a YouTube-on, vagy más Weboldalon viszontlátni, szóval ha nem lesz videózás akkor viszont csak mi, ott és személyesen hallhatjuk az új számot. ...Ha ezek után valaki mégis videózott és közzéteszi - az egy igazi tetű. ...bocsánat az erős jelzőért de igaz. Nem kehet ilyet csinálni. Muszáj ezt a minimális tiszteletet megadni a mai kor művészeinek. ... Persze a világunkban ezek már elkerülhetetlen dolgok de valójában csak rajtunk, embereken múlik, hogy mit és mikor teszünk publikussá.

Megölelgették egymást

Csak annyit még, hogy a végén már mindenki ott volt a teremben a Mike Stern Band-ből is, bár Victor megkért minket, közönséget, hogy holnap és holnapután adjunk át egy hello-t a fellépő zenész barátainak Anthony Jacksonnak, Richardnak és a többieknek mert, ha itt lehetne akkor Ő is közülünk - az első sorokból - hallgatná őket, de sajnos állandóan egymástól függetlenül utazgatnak és nagyon ritka az ilyen alkalom, hogy így összetalálkozhatnak. Most éppen sikerüt nekik. Koncert után megölelgették egymást és Victor-ék szuper jó arcok lévén szeretve a közönségüket, mindenkinek mindent aláírogattak és fotózkodni is lehetett velük bárkinek.

Ja, és persze köszönet a Mester Miklósnak és Szepesi Mátyásnak - Smart Music - hogy ideszervezték ezeket a szenzációs zenészeket ráadásul ilyen egymásutánban!

Ma, Mike Stern Band és előttük a Juhász Gábor Trió. Jöjjön aki tud mert nagyon jó lesz!

- endre -

[2007.10.17.]