Josh és Jutta: A második bumm!
Bevallom, nagyon vártam már Josh és Jutta sorrendbeni második lemezét. Kíváncsi voltam, milyen újításokat tudnak eszközölni a stíluson belül, hiszen az első lemez megjelenése óta eltelt több, mint egy év, és ezalatt kicsit megváltoztak a dolgok zenei téren. Új szelek fújnak, új trend söpör végig Európán, ebből eredően a dalok hangszerelése is trendibb kell, hogy legyen az előzőnél.
Már amikor a borítót nézegettem, feltűnt a rendkívül színes előlap, vidám, világos színekkel, szinte sugallja, hogy engem vegyél le a polcról! A hátlapon látható néhány kép a csapatról, illetve jól láthatóak a dalok címei is. Manapság ritkaságszámba megy, hogy a dalszövegek is megtalálhatóak a borító belsejét lapozgatva, többnyire spórolással magyarázzák, de Joshéknál mind-mind fent van, ezt is abszolút pozitívumként tudom elkönyvelni. Majd köszöneteket olvashatunk, és a támogatók is jó helyen szerepelnek, mégsem érzem azt, hogy zavaró lenne bármi is a borítót illetően.
Ismerős dallal indít
Az első dal rögtön az első kimásolt kislemez is: „Elszakított régi emlék” - dudorászhatjuk a már jól ismert dalt a rádiókból. Egy szakítás utáni szituációról szól, ami a címből ítélve lehetne szomorú is, de mégsem az, és a hangszerelése is rendkívül rádióbarát, az első pillanatban is már szinte fülbemászik! Indításnak tökéletes!
Másodikként „Az élet mint homokszem” című zene jön, ami mintha csak folytatása lenne az első számnak, szintén a szakítás utánról íródott, arról szól, hogy miután vége egy kapcsolatnak, menni kell tovább, és nem nézni vissza. Megfontolandó mondatok, és lehet közhely, de vannak igazságok benne.
Harmadik a sorban a „Bábu vagy”, ami szintén szorosan kötődik az előzőekhez. Végre! Mondhatnám, hogy nem egy tipikus szerelmes lemez, nem arról szólnak a dalok, hogy a nyári napkeltében egymásba gabalyodva, rózsaszínű felhőben egymás karjaiban ébredünk, hanem arról az érzésről, ami végigkísér bennünket a szakítás után.
Szebb a világ
Amikor a negyedik számhoz érünk, ami egyben a címadó dal is, elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor főhősünk (főhőseink) végre belátja, hogy felszabadult, megszabadult minden rossztól, és bár egyedül van, mégis szebbnek érzi a világot!
Az ötös dalnál hirtelen meghökkenve álltam, mivel az első hangok a régi happy rave-es korszakot idézték számomra, a folytatás viszont korántsem volt ilyen, egy álomszigetről szól, ahol kettesben lehetünk kedvesünkkel. Süt a nap, forró a homok, gyönyörű a tenger… Igazából viszont ez csak egy álom.
A hatodik track már folyik az árral, legalábbis mondandóban. „Mondd el mi bánt” címmel hallgathatjuk meg azt, amikor a szerelemből barátság lesz, és új utakat kereshetünk, hogy újra boldogok lehessünk.
Egy lassú dal is szerepet kapott
Hetedikként elérkeztünk egy lassú dalhoz, úgy érzem, ezen a lemezen elfér egy ilyen stílusú dal is, hiszen a mondanivalója egészen más, mint az első albumé.
A „Ne higgy nekem” című zene az egyetlen feldolgozás a lemezen, mégis egy olyan dalt választott Josh és Jutta, ami azért annyira nem közismert, viszont elég ha annyit mondok, hogy a zene és szövegfelelősek Dés László és Berencsi Attila.
„Mint két csillag” a következő, ami már arról szól, hogy jön egy új kaland, de a régit soha semmi nem törölheti ki a szívünkből, és álmunk rejtekén mindig eszünkbe jutunk egymásnak.
Végre a tízes sorszámú dal, ami már a lassan beteljesülő szerelmet vetíti elénk, a címe is mindent elárul róla: „Ámor”.
És végül, de nem utolsósorban, Josh és Jutta gondoltak a karácsonyra, és milyen jól tették, hiszen egy nagyon szép dalt készítettek, sokan előveszik majd a Szeretet ünnepén ezt a zenét, és hallgatják, csak hallgatják...
Végezetül az albumra felkerült néhány remix, például az „Elszakított régi emlék”-nek egy lassú verziója, illetve egy minimix az első album legjobb dalaiból.
Úgy jó, ahogy van!
Miután minden egyes dalt végighallgattam, csak egy valamit tudok róla mondani: Úgy jó, ahogy van! Egy történetet mesél el, amit csak akkor értünk meg igazán, ha végighallgatjuk a lemezt a legelejétől a legvégéig. Josh és Jutta az első album óta sokat fejlődött, kiforrottabb szövegek és rádióbarátabb hangszerelések jellemzik az albumot, amit bátran ajánlhatok fiataloknak, középkorúaknak, hiszen igen széles rétegnek szól a mondanivalója. S hogy lehet-e ezt fokozni? Nos, azt hiszem, körülbelül egy év múlva kiderül. Egy valami azonban kijelenthető: Nyugodt szívvel ajánlható ez a lemez akár karácsonyi ajándékként, akár csak azért, mert szeretjük a jó zenét!
– Bödő Róbert –
[2007.12.31.]