Kócos kis ördögök: Vigyázat! gyerekek énekelnek
Érdekes lemezt hallgattam meg a minap. A Kócos kis Ördögök című szám mindenki számára ismerős lehet, de az azonos című album mégsem a jól megszokott hangzást tükrözi. A borítón található tizenévesek és egy felirat is jelzi: "Vigyázat! Gyerekek énekelnek!".
Ezen a családi retróbulis lemezen a legnagyobb Illés, Omega és Metró slágerek találhatók a legkisebb generáció előadásában. A Ne gondold című nagysikerű Szörény-Bródy slágerrel indul az album, és az első gondolatom az volt, hogy milyen furcsán hangzanak gyerekek szájából ezek a gondoltatok. Majd a hangzásra is kénytelenül felfigyel az ember, hiszen aki ismeri ezeket a számokat, akaratlanul is hasonlítgatni fogja. A legelkeserítőbb az volt, hogy hiába énekelték többen, még így is erőtlen volt, nem ütött…
A következő dal viszont remek választás volt, hiszen a Petróleum lámpát minden korosztály énekli, a karaoke-k, összejövetelek, bálok elengedhetetlen kelléke. Evidens, hogy egy retróbulin is meg kell szólaltatni. Majd a címadó szám, a Kócos ördögök következett, ami olyan jól állt ennek a társaságnak, hogy még a hamis hangokat is elnézi nekik az ember.
A Little Richard énekel feldolgozása viszont nem sikerült túl jól, néhol bántóan fáj a kisgyerek erőltetett hangja. Presser szerzeménye, a Trombitás Frédi pedig nem egy tizenéves partyra való, valószínűleg leülne tőle a buli. Az Amikor én még kissrác voltam című klasszikusnál csak az volt a furcsa, hogy hogyan tudnak nosztalgiázni, mikor még ők maguk is kissrácok?!!
Fület szúrnak a hamis hangok
Az utcán című számon nem sokat változtattak, a zene hasonló hangulatú maradt. A Citromízű banánban meglepően szépek voltak a szóló részek, ám amikor sokan énekelnek, nem mindig hangzik jól, sőt a szöveg sem mindenhol érthető. Presser Gyöngyhajú lánya jellegéből adódóan nehéz és súlyos szám, nem gyerek szájába való.
A Régi csibészeknél már inkább el tud vonatkoztatni az ember, a vidám hangvételű dal hitelesebb, viszont a hamis hangok itt is „fület szúrnak”. Az Újra itt van, amellett, hogy senki nem vitatja értékét, szintén lemaradhatott volna a lemezről. Az Illés nevével fémjelzett Óh, kisleány egy romantikus szám, ami azért hiteles, mert abban a korban vannak, amikor minden héten szerelmesek. A Felmásztam egy jó nagy fára jó kis rockos, felpörgetős, míg az Ülök egy rózsaszínű kádban bulizáró hangulatú, jó, hogy a végére került.
Összességében jó kezdeményezésnek vélem az albumot, hiszen a szülők is jobban szeretnék, ha az ő általuk is értékesnek vélt dalokra buliznának csemetéik. Remek karácsonyi ajándék lehet tehát a tizenéves korosztály számára.
Kovács Tünde
[2008.01.07.]