Hétköznapi kávéhoz, nem hétköznapi zene!
Bevallom töredelmesen, hogy a Largo Cammino Kávékerengő című lemezét úgy vettem a kezembe, hogy semmit nem hallottam a zenekarról. Már a lemezborító is meglepő volt és sugallta, hogy itt nem egy kimondottan tömegfogyasztású sikerlemezről van szó. Ami persze a mai világban semmiféleképp nem baj. A borítón egy eres férfikéz és lábfej látható, rózsaszín balettcipőben! Bizarr, de ötletes.
Nézzük a kávéscsészealjat, ami ebben az esetben a borító belseje. Ha kinyitom a CD-tartót, nincs tracklista, tehát ki kell emelnem a papírt. A hangszerek meglepetést okoznak. Semmi elektronika, sampler, szintetizátor, dobprogramok mellőzve. Hús-vér emberek játszanak akusztikus hangszereken.
Fő hangszercsalád a lemezen a harmonika, szájharmonika, melodika, akkordharmonika. Nem csoda, hisz a lemezen közreműködik
Szabó Tamás, és a köszönő listában fel van tüntetve
Pribojszki Mátyás neve is, így aki egy kicsit is jártas a szájharmonika művészetében, ezek a nevek nem ismeretlenek.
Hát akkor kóstoljunk bele és kerengjünk a kávé körül!Ezt a CD teljes nyugalmi állapotban lehet meghallgatni és csak egyben. Úgy érzem a zenék szándékosan kerültek ebben a sorrendben a lemezre. Így hallgatván egy nagyon különleges világba visz el bennünket a kiadvány. Maga a kávézókultúra elevenedik meg a dalok hangulatában, a múlt század elejétől napjainkig. A zene ironikus, szarkasztikus, kicsit gúnyos, de ugyanakkor zeneileg nagyon egyben lévő, versekkel, gondolatokkal megszakított elegy.
Frappáns dalszövegek, profi hangszeres játék. Mindenféleképpen művészi lemezről van szó. Kerek, egész hangkép, arányos, minden túlzást nélkülöző keverés. Mindenből annyi szól és úgy, ahogy annak szólnia kell. Ez csak akusztikus hangszerek használata esetén dicséretes. Hallatszik, hogy nem a szakmát próbálgató, lapátfülű, gizda DJ hangmérnökök ülnek a keverőpult túloldalán.
A stílus elég sokrétű. Megtalálhatóak benne a blues és a folk elemek mellet az altenatív undergroundos és komolyzene felé irányuló törekvések is (D-dúr Concerto, amely egy Vivaldi átirat, két szájharmonikára). Nagyon hallatszik a lemezen, hogy zenélni szerető és zenélni tudó emberek készítették, magasabb szellemi szintű hallgatóság részére. Tehát ezen a lemezen töményen adagolva kapjuk a "artisztot".
Kívánunk mindenkinek kellemes kerengést a kávé körül!
-norro-
[2008.03.10.]