Layo & Bushwacka
Layo Paskin és
Matthew „Bushwacka” barátságából az évek során az elektronikus zene egyik leggyümölcsözőbb kapcsolata vált.
Breaket, technót, acidet fúzionáló, kísérletező zenéjük a közönség és a szakma legmélyebb tiszteletét vívta ki magának.
Matthew már egészen fiatal korában a zene bűvkörébe került, ütős hangszereken játszott a
London School Symphony Orchestra-ban. A főiskolán a hangmérnöki szakot választotta, melynek elvégzése után megismerkedett az egykori Shamen-tag
Mr C-vel, aki maga mellé vette őt az épp induló
The End nevű klubban. Matthew és Layo később társtulajdonossá vált a klubban, sőt, a páros azóta is rendszeresen, rezidensként játszik ott.
Layo 16 éves kora óta pörgette a korongokat a londoni
Camden Market egy klubjában, de ha nincs Mr C és a The End, a legendás páros tagjai talán sohasem ismerkednek meg egymással. Közös munkájuk első gyümölcse a ’98-as „
Low Life” című album, de a komoly áttörést a 2002-es „
Night Works” hozza, rajta a „
Love Story” című giga slágerrel. Saját munkáik mellett remixeik is hihetetlenül népszerűvé válnak, többek közt az Orbital, Paul Oakenfold vagy épp Bebel Gilberto kéri fel egy-egy átdolgozásra. Időközben megalapítják saját,
Olmeto Records nevű kiadójukat, ahol 2006-os „
Feels Closer” című albumuk is napvilágot lát. A lemez anyaga hűen ábrázolja a mai elektronikus zene egyik legmeghatározóbb csapatának gondolkodásmódját, a finomabb lírai szerzemények mellett súlyos parti slágerek, csipetnyi pszichedélia, a kortárs elektronika szinte teljes spektruma bemutatkozik.
[2008.03.19.]