Emlékezetes koncertet adott Richie Kotzen

A világ egyik legjobb dalszerző-gitárosaként emlegetett Richie Kotzent elhozta hozzánk a LiveSound, Pat Torpey dobos és Johnny Griparic basszusgitáros kíséretében az A38-as hajóra, ahol fantasztikus koncertet adtak. Egyébként Richie azon kevesek közé tartozik, akikről két modellt is elnevezett a Fender Guitar cég, bár még csak 38 éves az amerikai gitáros/énekes.

A Kállai János gitáros által vezetett K3 nevű trió nyitotta az estét és 40 perces programjukkal hallhatóan sikerült megnyerniük a szép számban jelenlévőket. Szerintünk jó választás volt ez a lelkes csapat bemelegítésként.

Utánuk hatalmas ovációval fogadta a közönség Richie Kotzent és csapatát. A gitárvirtuóz nagyon elegánsan lépett színpadra, feketébe öltözött a fehér színű gitárjához. Mindjárt a Losin’ my Mind című dallal nyitottak, mely nagyon hatásos felvezetésnek bizonyult. Ezt követően tavaly megjelent szólóalbumáról következett néhány újabb szerzemény, melyeket a közönség Richie-vel együtt lelkesen énekelt és sokan aktivizálták magukat nem csak az első néhány tömött sorban. Hallhattuk még a So Cold, a Hight című nótákat is és egyáltalán nem kellett a jelenlévőket sokat bíztatnia, mert a hangulat magával ragadott mindenkit és kórusként csatlakoztak az énekhez. Nagyon jól szólt az énekes hangja és gyönyörűen átélt gitárszólókat is hallhattunk tőle. Az elől álló hölgyek közül az egyik megajándékozta Richie-t egy szál piros-fehér-zöld szalaggal díszített gyönyörű sárga rózsával, melynek láthatóan örült, hiszen miután megszagolta egyből magasba emelte a virágot és megköszönte. Hiába, Richie Kotzen a hölgyek kedvence, amelyet nem csak káprázatos gitártechnikájának köszönhet.

Eljátszották – többek között – még a Change-t, a funkys basszusokkal kezdődő, de kemény ritmusú Go Faster-t, a briliáns Feed my Head-et és a Stand című dalokat is, ez utóbbit ismét a közönség kórusa kísérte és így még jobban felturbózták a hangulatot. Gyors meghajlás után kivonultak, de természetesen ennyivel nem érték be a jelenlévők, mert visszakövetelték őket. A zenészek egy kicsit kérették magukat, hogy még nagyobb legyen a tapsvihar, az ováció, aztán visszatértek és a Remember-rel zárták műsorukat.

A dalok közt sokszor nem tartottak szünetet és így felkonferálás sem mindig volt, ha mégis szólt a közönséghez a gitárvirtuóz, akkor kissé visszafogott és lényegre törő volt, mellőzte a - más koncerteken megszokott - hangzatos színpadias összekötőszövegeket és a sztárallűröket is.

Mindenféleképpen meg kell említeni Richie két zenésztársát, akik kiváló zenei tudásról is tanúbizonyságot tettek és egyben kitettek magukért. A koncert folyamán többször spontánnak tűnő örömzenélésbe kezdtek így hárman. Érdekes fazon Johnny a basszusgitáros, aki szavak nélkül is tartotta a kapcsolatot a közönséggel - kiváló játéka mellett - jellegzetes arckifejezéseivel egyéni mozgásával is felhívta magára a figyelmet.

Egyszóval remek koncert volt, számunkra élmény volt figyelni Richie játékát és azt, hogy száz százalékosan komolyan veszi a gitározást, a zenélést.

- Hajós Maja -

[2008.03.25.]