Basszus, ez rendben volt! - Le Contrabasses a Millenárison

Április 6-án adott koncertet a L'Orchestra de Contrabasses nevű nagybőgőzenekar a Millenárison. Ezek a fickók egészen különleges felfogásban használják ezt a hangszert. Sikerült nekik megmutatni, mire képes és hogyan tud teljesen más dimenziókba kerülve olyan hangokat előállítani a nagybőgő – melyeket persze ők hoznak létre ezen a méretes instrumentumon –, amilyeneket eddig el sem képzeltünk.

Az üveghangok szikrázásán keresztül a nyiszogásokon át a hangutánzó képesség átható és mesélő hangfestéséig, a dörgedelmes és lágy basszusokig mindent megismerhettünk a bőgő hangterjedelméből, és persze nemkülönben a zenei alapokat szolgáltató lágyabb vagy ritmushangszeri képességeiből.

A koncertet a teljes csapat nyitotta egy kevésbé újszerű, de figyelemre méltó kompozícióval, majd ahogy haladtunk az időben, egyre mélyebb zugaiba hallgattunk bele a Le Contrabasses művészetébe és ismerhettük meg ennek a különleges hangszernek a fent említett rejtett képességeit. A hagyományos zenei fordulatokat és dallamokat egyéni hangzásvilágot teremtve jelenítik meg. Olykor feszes ritmusokkal teszik érdekessé a kompozíciókat és különleges hangszínekkel árnyalják azokat.

Ez a társaság máshogy gondolkozik a zenéről is, mint ahogy ezt ennek a hangszernek a környezetéből már megszoktuk. A koncerten feje tetejére állítva a hangszereket a zenét is felfordították, innentől az egész előadás egy teljes színpadi show felépítésével vált kerekké, tökéletesen kiegészítve a zenei felfogás világát.

Életrekeltek a hangszerek

A hangszerek. mint bábok keltek életre a színpadon és egymással beszélgetve hoztak létre egy kerek jelenetet a közönség derültségére, mely nevetve vette az általuk osztogatott poénok lapjait. Na és persze közben szólt - nagybetűvel - a zene. Ez a játékosság aztán többször előfordult, egy zenés előadás érzetét keltve, mely a színház és a koncertterem hangulatait ötvözte egy új anyaggá.

Például elmeséltek és megjelenítettek egy történetet, mely az autóút mellett kezdődik az elszáguldó járművek hangjának doppler-effektusával, az ablaktörlők hangjával, a kopogó csendes esővel elvíve a hallgatót a tengerpartra, ahol sirályok vijjognak, fúj a szél és hajókürtök hangja hasítja a levegőt.

De hallhattunk olyan érdekes zenét is, mely mintha több olyan magnóról szólt volna amely kissé húzza a szalagot, de valahogy mindig úgy, hogy a nyávogás harmóniában volt a dallammal, amely egyedüliként összetartotta a bonyolultan aritmizált és mégis összefogott alapot. Ezeken kívül példát találhattunk a kakofónikus, free jazz-es megnyilvánulásokra, de még délszláv hangulatú megfogalmazásokra is. Fantasztikusan virtuóz és élvezetes zene és meglepetések sorozata jellemezte az estét.

Egészen csodás és különleges élmény volt a basszusok koncertje. Ha legközelebb lehetőség adódik rá, hogy megtapasztaljuk, érdemes lesz elmenni annak aki nem volt ott, és azért fogalmazok így, mert akik megtapasztalták már úgyis tudják ezt, és valószínű közülük is sokan átélnék megint a mélységek történeteit.

-endre-

[2008.04.07.]