Huszka Jenő

Szegeden 1875. április 24-én látta meg a napvilágot látta meg a nap, a zenével pedig törvényszéki bíró édesapja ismertette meg, aki először hegedülni tanította meg. Az apa is sokat zenélt, többnyire fuvolázott. Jenő nem érte be az otthoni tanulással, így a szegei Városi Zenedében folytatta hegedűtanulmányait, ahol hamar felhívta magára a figyelmet és korán kiderült, hogy rendkívüli módón tehetséges. Sőt, olyan szorgalmas volt, hogy zongorázni is megtanult.

Diákkorában két színpadi művet írt, az egyik a "Párbajhősök", amit színházban soha nem mutattak be, de családi körben osztatlan sikert aratott. Következő műve a "Levél" című vígjáték volt, amely egy szerelmi történet. Ezt a művét egy merész ötlettől vezérelve elküldte postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen eljutatta neki elutasító levelét Paulay nem is feltételezte, hogy egy kamasz diák első szárnypróbálgatását olvashatja.

Érettségi után, 1893-ban Pestre ment, ahol jogi tanulmányait kezdte meg. Közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lesz. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabadságot kért, hogy Párizsba utazhasson. A Lamoreux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt.

Miután 1897-ben hazatért munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később librettistája lett. Az volt első színpadi művének premierje1898-banvolt:a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta.
Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.
A mű frenetikus sikereket ért el, a szakma, a közönség, és a kritikusok körében is. Ezen felbuzdulva Huszka még számos népszerű operettet írt, köztük a Lili bárónőt, a Mária főhadnagyot és a Gül Babát is. 1903. november 6-án Beöthy László operettszínháza, a Király Színház is Huszka-operettel lépett be a köztudatba, méghozzá a zeneszerző második operettjével, az Aranyvirággal.

Huszka Jenővel kapcsolatban mindenképp meg kell említeni, hogy nem csak népszerá operett szerző volt, hanem a zeneszerzők jogvédelmének képviselője is. Az 1907-ben alakult Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, illetve a Szerzők Mechanikai Jogait Védő Részvénytársaság elnökeként szinte az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdéseivel, s próbálta meg kezelésének szervezeti kereteit kialakítani.

A halál 1960. február 2-án, budapesti lakásán érte.

[2008.04.23.]