Tiga meglepő kijelentése: "Hét éven keresztül egy kutya volt a legjobb barátom"

Lenne Indonézia királya. Átszeltné álomyachton az óceánt. Egyelőre azonban környezetvédelemért és AIDS-alapítványok támogatásáért kampányol, hiányolja magyar vizsláját, és augusztus 31-én Budapestre repül. A Bonus Fesztiválra érkező fellépők közül most a kanadai Tigával beszélgetünk.

- Milyen emlékeid vannak a legelső és legutolsó magyarországi fellépésedről?
- Az első, amire emlékszem, egy hatalmas party volt, igazán kemény technóval. Sétáltam befelé és aggódtam, hogy az én zeném túl lágy és lassú lesz a közönségnek. Úgyhogy elővettem a vészhelyzetre tartogatott techno-lemezeimet és mindent +8-as sebességgel játszottam. Az éjszaka ezzel együtt nagyon rendben volt. Nem mondhatnám, hogy könnyen ment a munka, de nagyszerű volt a buli. Az utolsó fellépésem Sopronban volt, elég esős időben. A színpad üres és néma volt, mielőtt játszani kezdtem. Mindenki csendben várt. Furcsa volt így kezdeni, de aztán megint minden a legjobban alakult.

- Mi volt a legbizarrabb élményed nálunk?
- A legelső fellépésemen volt egy MC, azt hiszem Ausztriából. Bevazelinozta a fejét, szövegelt, énekelt, kiáltozott. Elég furcsa volt, ám tulajdonképp megfogott.

- Mennyire ismered Budapest nappali arcát?
- Nem nagyon. Párszor sétáltam a városban, átmentem a híd túloldalára, vettem jégkrémet, megnéztem a porcelánboltokat. Minden alkalommal, amikor csavarogni indultam, csendesnek tűnt a város. De tetszett és segítene, ha legközelebb mellém szegődne egy idegenvezető.

- Sokat utazó djk szerint Közép- és Kelet-Európa klubélete, illetve a közönség reakciói eltérnek a Nyugaton tapasztaltaktól. Neked mi erről a véleményed?
- Azt kell mondanom, hogy minden egyes alkalom, amikor Magyarországon játszok, különleges. A közönség lelkes és energikus, valóban vidámak. Ugyanezt vettem észre Szerbiában. Azt hiszem, Kelet-Európa még mindig élvezi a klubéletet és kevésbé unott, mint a Nyugat.

- Rengeteget utazol. Nemrég kijelentetted, hogy a jövőben 100% széndioxid-semleges leszel, magyarán szólva különböző, a széndioxid-kibocsátás ellensúlyozására szakosodott alapítványt vagy céget támogatsz utazásaid során. Valóban hiszel ennek a hatékonyságában?
- Nem, nem igazán. Lehet, hogy nagy átverés az egész és csak azért van, hogy bűnösnek érezze magát, aki sokat repül. Mégis, ez a legjobb, amit momentán tehetek. El tudom képzelni, hogy a széndioxid-kibocsátás ellensúlyozására épülő programok segítenek egy kicsit, de nyilván nem ez a megoldás azoknak a károknak a helyrehozatalára, amit utazásainkkal okozunk. Részemről megpróbálok kevesebbet repülni és hajózni inkább. Még jobb lenne, ha a partik jönnének oda, ahol én vagyok.

- Hogyan vennéd rá az embereket a környezetvédelemre?
- Mindenki szereti a természetet, amikor épp a szabadban van, ez természetes reakció. Tehát a kölyköket többször kéne a szabadba vinni. Ha fiatalkorukban megtanulják becsülni, akkor motiváltak lesznek az értékek megőrzésére. Személy szerint úgy érzem, az embereknek el kéne gondolkozniuk azon, mennyi időt töltenek a tv előtt, és ki kéne tűzniük maguk elé, hogy ennek az időnek minimum a húsz százalékát a természetben töltsék, állatokkal és növényekkel körülvéve. Természet nélkül nincs költészet.

- Még mindig csodálatos környezetünknél maradva: jártál valaha Indonéziában? Ugyanis most jöttem rá, hogy a neved, Tiga, hármat jelent indonézül. Hogyan kaptad ezt a nevet?
- A szüleim választották a nevemet. Sosem jártam még Indonéziában, de szeretnék elmenni oda. Mondjuk királyként.

- Van még valami fontos a környezetvédelmen kívül, amiben részt veszel: a 'Fashion against AIDS' (Divat az AIDS ellen) program, melyet a H&M divatház hirdetett. Hogyan kerültél képbe?
- Felkértek, hogy tervezzek ruhát a kampány jegyében. A bevétel jelentős részével AIDS-alapítványokat, kutatásokat támogatnak. Örültem, hogy segíthetek. Szívesen vállalnék még több karitatív munkát, ez a legkönnyebb módja mások segítésének.

- Milyen ruhákat terveztél és mi volt velük az üzeneted?
- Két trikót terveztem. Az üzenet csak annyi: maradjatok fiatalok.

- Mostanában Micky Mouse-t reklámozod az öltözékeddel. Honnan ez a szerelem?
- Nem is tudom. Nagyon szerettem Micky Egeret, gyerekként. A nagymamám kilencéves koromban elvitt Disneyworldbe, hihetetlen élmény volt!

- Szereted a magyar vizslát is, legalábbis egyszer ezt nyilatkoztad. Miért nem viszel egyet magaddal legközelebb?
- Volt egy pompás magyar vizslám, Uma. Hét éven keresztül ő volt a legjobb barátom. Órákat töltöttünk együtt a parkban, még focizni is tudott! Két évvel ezelőtt arra kényszerültem, hogy egy barátomnak adjam, mert annyit utaztam.. és mert Uma kezdett agresszívan viselkedni a kisebb kutyáimmal. Imádnám, ha megoldható lenne, hogy minden egyes alkalommal, amikor Magyarországra megyek, egy vizsla várna a hotelnél.

- Visszatérve az utazásaidra, a széndioxid-kibocsátás ellensúlyozása kapcsán említetted, hogy többet hajóznál. A honlapodon azt is elárulod, hogy álmod átszelni az Atlanti-óceánt egy, a kiadód nevét viselő Turbo-yachttal. Hogyan képzeled el az utat? Kiket látnál szívesen a fedélzeten és hol kötnétek ki?
- Velem jönne az összes monogrammos poggyászom, valamennyi könyvem, a háziállataim, a madaraim, minden barátom. Reggelente olvasnánk, délután fociznánk a fedélzeten, este táncolnánk és zenét hallgatnánk a csillagok alatt, aztán egy hét múlva kikötnénk Odessában. Vagy Marseille-ben inkább? Esetleg Lisszabonban. Nem tudom. Talán nem is kötnénk ki soha többé.

-deadcode-

[2008.08.30.]