Az urológián kezdte a sikeres magyar énekesnő - Puskás Öcsivel is énekelt duettet Ötvös Klári

A zene világnapján ki-ki a maga kedvenc műfaját ünnepelhette. Sokan élnek Magyarországon, akiknek a nóta és a népdal jelenti ma is az igazi muzsikát. Ötvös Klári kórházi ápolónőből lett díjnyertes és elismert előadója e műfajoknak.

Klári nővért még ma is gyakran emlegetik a régi kollégák és betegek a Szövetség utcai urológián. A fekete hajú, szemrevaló nővért sokszor csak azért csengették be a betegek, hogy láthassák. Ő pedig angyali türelemmel foglalkozott velük. Sőt, énekelt is a betegeinek, nem is akárhogyan. Biztatták a betegek és az orvosok is, hogy érdemes lenne beneveznie a Repülj, páva! népdalvetélkedőre. "Kevés ilyen hangú énekes lesz a mezőnyben, mint Klára nővér, az biztos!" - kapacitálták.

Nem volt nehéz őt meggyőzni, hiszen a lelke mélyén mindig arra vágyott, hogy egyszer énekesnő legyen. A Repülj, páva! pedig meghozta számára a titkon vágyott sikert. Sikeres szereplése után megkapta az előadóművésznek járó működési engedélyt. Az urológia szegényebb lett egy nagyszerű ápolónővérrel, a magyar nóta műfaja viszont nyert egy ragyogó énekesnőt.

Ötvös Klárit királynői termete, különleges alt hangszíne akár eszményi Wagner-énekessé is tehette volna, ám az urológiától az Állami Operaházba bekerülni? Ilyen csak a mesében létezik. Az ápolónőből nótaénekessé avanzsált Klárika boldog volt, hogy éttermekben, kisvendéglőkben, vagy akár füstös falusi vendéglátó helyeken léphetett fel.

Annak idején a Hajdú megyei Hosszúpályiból érkezett a fővárosba, szerencsét próbálni. Zenei tehetségét minden bizonnyal az édesapjától örökölte.
- Apám citeraművész volt, gyakran énekkel is kísérte magát, sok szép nótára megtanított.

- Nem akarta, hogy művészi pályára lépjen?
- Nem tanácsolt ilyet, de nem is beszélt le róla. Rám bízta, milyen pályát választok. Azt azonban sokszor a lelkemre kötötte, hogy legyen tartásom, legyek büszke arra, hogy a családunkban volt egy valódi gróf is. Sokszor elő is került a régi kutyabőr és a nemesi pecsétgyűrű. Az apai dédapám balkézről Zichy gróf fia volt, ám így is kijárt neki a grófi cím. De az utódoknak ehhez már nem sok közük volt - tár fel egy keveset a család titkaiból.

- Térjünk vissza énekesnői karrierjére. Sima volt az útja felfelé?
- Nem mondhatnám. Sokat utaztam, sok helyen léptem fel, de szerettem volna külföldön is megmutatni magamat. Aztán 1990-ben megcsillant valami. Akkoriban a kispesti Halásztanyán léptem fel esténként, ahol kedvenc focistám, az akkor már hazatért, de még egészséges Puskás Öcsi gyakran megfordult vendégként. De sokszor is énekeltem neki kedvenc nótáit! Öcsinek remek hangja volt, szeretett mulatni, többször együtt énekelt velem. Asztalánál sosem volt üres hely, szívesen ültek társaságában a régi magyar és külföldi futballisták, s persze a szurkolók is. Itt fedezett fel engem egy bizonyos Sárosi György, aki az ausztrál fővárosban élt és onnan látogatott éppen haza.

- Úgy tűnt, nagyon megtetszett neki a produkcióm, mert kecsegtető ajánlattal állt elő: meghívott egy ausztráliai turnéra, teljes ellátással, repülőjegyekkel és kiemelt gázsival. Meg is állapodtam a menedzserrel, amelyben az is szerepelt, hogy a turnén Sánta Ferenc cigányzenekara kísér. Sárosi úr ahogy az dukál, előkészítette a magyar művészek fellépésének reklámját. Plakátokat nyomatott, újságokban is leközölte a hírt. Csakhogy a turné elmaradt. Legalábbis az én számomra. Az ORI (Országos Rendező Iroda. -A szerk.)helyettem más énekesnőt küldött Melbourne-be. Soha nem tudtam meg az okát, amint biztosra ígért kubai fellépésem elmaradásának sem.

A külföldi álomszerződések azóta se jöttek be. De ma már nem is vágyik ilyenre. Örül, ha itthon akadnak lehetőségei.

- Jó ideje szabadúszóként dolgozom. Nincs szerződött helyem, oda megyek, ahova hívnak. Nem engedhetem meg magamnak, hogy sokat válogassak, mert nagyon csökkentek a fellépési lehetőségek. Mindenütt panaszkodnak, hogy kevés a pénz. Ami az én műfajomat illeti, igazán akkor élvezetes a közönségnek, ha van mögöttem egy cigányzenekar. De hát az plusz költség lenne, így kénytelen vagyok a legtöbb esetben nélkülük, gépzenei kísérettel fellépni.

- Gondolt arra, hogy mi lett volna önből, ha ott marad az urológián?
- Már biztosan főnővér lennék.

- MTI -

[2008.10.08.]