Bëlga 3.
18 év alatt s felett egy-egy CD mindenkinek. A Bëlga együttes már a harmadik, sorsdöntő albumánál jár.
Az első megvolt kazin, mivel én mc, nomeg lp párti vagyok, de kölcsön adtam a Marcikának. Két éve. A visszakapás még várat magára. Lényegtelen, kedvelem régről, hejj.
Igazándiból a normális együtteseknél van olyan, hogy sorsdöntő lemez, a Bëlgánál nincs -hogy visszakanyarodjak magvas gondolatomhoz. Van egy sanda gyanúm, hogy akármilyen mocskot adnának ki a kezükből, ha van benne pár ízes káromkodás, meg absztrakció, akkor a tiszacipős tinihippik mindenképpen örömmel hallgatják majd. De ez nem egy összedobott lemez, azt már az elején leszögezném. Amikor beraktam, többen vihogtunk, méghozzá dolgozás közben, mert vidám. A ritmusok és a rímek könnyeket csalnak a szemembe sajnos. Például egyet mondok:
”egy-két-há- k**va anyád
négy-öt-hat- szopd le a f***t”
Na nem azért, de ez zseniális. A finomabb lelkületű emberek se ijedjenek meg, nem az a jellemző, hogy csúnya beszéd. Egyébként udvariatlan vagyok, mert csak most szólok, hogy dupla cd. Nem hiányzik a történelem lecke (ló rider), van sztorizó jellegű szám (precíz), valamint a többek között Sean Paul / Shaggy neveivel fémjelzett és a számomra elég ellenszenves diszkó jahman stílus kifigurázása, mondjuk kedves bohócok arzenáljával leginkább, meg ilyenek. A Budapest is karmol. Nade én nem akarok mélyelemzést végrehajtani, mert az baromarcúság lenne. Örömet szerezhet magának az ember ezzel. Ám. Felvont jobb szemöldökkel vettem tudomásul, hogy ez 60+40 perc körülbelül. A második, „gyerekeknek” felirattal ellátott korong ep hosszúságúnak tűnik az első, 19 számoshoz képest, pedig nem az. Remek és szimpatikus dolog, ha egy előadó nem törődik az elvárásokkal, de érted, a Dälek-nek (csak hogy idióta, ékezetes hip-hop-nál maradjunk) jól áll a hét és fél perces szám, a Bëlgának szerintem kevésbé, meg úgy mellékesen nekem kezd elegem lenni a 40 számos, 75 perces lemezekből. Főleg, hogy már 2. hallgatásra van olyan tétel, amit átpörgetek. Ha erőszakos producer lennék, ez az album 2x35 percből simán kijött volna. Kegyetlen vagyok.
A gyerekeknek rész egyébként nagyon közel van a hibátlanhoz. „Szín- és alakutánzó védekezés MOST!” Ez a kezdés –a kezdésnek mindig ott kell lennie a szeren- nagyon coca, hogy úgy mondjam. Vihogtam erőteljesen, mégpedig sokáig.
Szóval semmi más bajom nincs a lemezzel a hosszán kívül, a közepesebb tételekről annyit nyilatkoznék megenyhülve, hogy többszöri meghallgatás után azért azok is odafolyhatnak az ember fülébe izmosan. Kedvelem a Bëlgát, kedves srácok minden bizonnyal. Olyan album ez, amiről sok dolgot mutogatsz meg a haveroknak, miközben heherészve bökdösöd könyékkel az oldalukat, hogy „ezt figyeld, azt mondja, petymeg”. Meg minden. Meg ilyenek.
Szóval respekt és tisztelet mind a négy Bëlga kópénak.
kisbazsa
[2005.10.03.]