Bolt Thrower/ Malevolent Creation hadjárat Budapesten

Hörgős kis death metal fesztivál kerekedett vasárnap este a KékYukban, a „Once Those Loyal Tour”-nak köszönhetően.

A rendezvény némi kellemetlenséggel kezdődött, hála a szervezőknek. Ugyan is a koncertkezdést 17:30-ra írták ki. Oda is értem időben, de nem várt módon nem jutottam tovább a szórakozóhely kertjénél, és ezzel nem voltam egyedül. Közel egy óra várakozás után engedtek csak be. Ez, mondjuk nem lett volna akkora gond, ha a hőmérő higanyszála nem tartózkodott volna tartósan a 0 fok alatt… De legalább volt időm azon elmélkedni, hogy vajon „hogyan fog beférni ez a rengeteg rocker, egy ekkora helyre?”. Mivel meglepő módon elég sok ember jött el aznap este (annak ellenére, hogy másnap munkanap, ill. suli és még javában dúl a vizsgaidőszak is!). Elég szűkösen, de azért csak elfértünk (mint, a heringek a konzervdobozban)!

Az estét a német Necrophagist komplex, death muzsikája nyitotta, úgy 20 óra magasságában. Több szót nem is igazán akarok rászánni, mert elég átlagos, a stílusnak megfelelő zenét játszottak.(Elnézést a rajongóktól!)

Viszont a következő zenekar, a svéd Nightrage, energetikus előadásmódja lenyűgözött! Death zenére alapozva, a szétvarrt, kopasz énekes (Jimmie Strimell) hozta a hard core ének témákat, melyekkel elég rendesen be is mozgatták a közönséget. Ezzel eleget téve előzenekari státuszuknak. Leginkább a „Frozen” című művük aratott nagy elismerést. Annyira megtetszett az előadásuk, hogy még, a mai nap sikerült beszereznem az első albumukat, mely „Sweet Vengeance” névre hallgat. Ajánlom mindenkinek!

…és végre a színpadra lépett az egyik főbanda, a tengerentúli Malvolent Creation! Amerikából jöttem, mesterségem címere: ultrabrutál, gyilkos death metal! Némi meglepetést okozott számomra, hogy Kyle Simons hörgőst (aki személyes okok miatt nem tudott részt venni a turnén), az eredeti vokalista Brett Hoffmann helyettesítette. Így a banda az ősi felállásban zúzhatja végig Európa városait! Sajnos, csalódtam is egy csöppet bennük, mert viszonylag elég rövidre sikeredett, a háborús témákat boncolgató dalokból álló felvonásuk, (de lehet, hogy csak én éreztem annak). Arról nem is beszélve, hogy a hangzás sem volt kielégítő! A gitárok összemosódtak, és az ének is hagyott némi kívánni valót maga után.

A közönség feszült várakozását, egy monumentális intró fokozza… majd a húrokba csap a Bolt Thrower legendás csapata! Mint, ha egy szövegük kelt volna életre: nyüzsgő, brutális csatatérré változtatták az elöttük elterülő rajongó tábort! Szinte mindenkit bemozgatott az új album, a „Once Those Loyal” bemutatása (melyre négy évet kellett várnia a nagyérdeműnek), ami a koncert aktualitását is adta. A színpad közel felét elfoglaló dobfelszerelésével Martin Kearns precízen szolgáltatta a ritmus alapot. És, ha már a ritmusszekciónál tartunk, nem mehetünk el említés nélkül a női basszer, Jo Bench játéka mellett sem (aki egy ideig még énekelt is a bandában)! Barry Thomson és Gavin Ward gitárjátéka néha összefolyt, illetve elnyomta Karl Villets énekes hörgéseit, de ez nem árnyékolta be annyira a koncertet, hogy ne mondanám azt, hogy érdemes volt megnézni őket!

A beszámolómat egy kellemetlen élménnyel nyitottam, ezért azzal is zárnám, illetve egy kisebb csalódással. Mivel a meghirdetett két magyar banda (a Turulvér és a Nadir) koncertje elmaradt.

Varjú Dávid

[2006.01.17.]