Felejtsük el Pete Dohertyt
Meggyőződésem, hogy környékünkön minden egyes, zenében picit járatos ember hallotta már Pete Doherty nevét, beazonosítani azonban csak kevesen tudják. Nem véletlenül!
A brit sajtónak mindig van egy kiemelt negatív hőse, akinek kapcsán bemutathatja a zenészszakma árnyoldalát. Legutóbb Pete-re osztotta a szerepet, és az aktuális fenegyerek, az alkohol- és drogproblémákkal küszködő beteg zenész bőségesen ellátja alapanyaggal. Az elsősorban Angliában nagy népszerűségnek örvendett kitűnő The Libertines frontembereként ismerhettük meg. Aztán elindult lefelé a lejtőn.
Együttese 2004-ben oszlott fel, miután társai nem bírták tovább a szenvedélyeiből adódó nehézségeket. A Baby Shambles nevű zenekar élén folytatta pályafutását. Élete ezzel új lendületet kapott, azóta még inkább ontja magából a sok érdekeset. Csak néhány közülük: a Live8 londoni koncertjén illuminált állapotban adta elő Elton Johnnal a T. Rex egyik slágerét, a szövegbe is belesült, később az Oasis angliai turnéján zenekara lett volna a vendég, ám rögtön az első koncerten elfelejtett megjelenni, majd lemondta saját együttese turnéját, és unalmában összevert néhány szomáliai bevándorlót.
Szinte hetente kerül rendőrkézre. Hősünk ugyanis szeret kocsikázni, különösen szerek hatása alatt, így nem nehéz kiszúrni a közlekedés biztonságát veszélyeztető autóját. Általában kábítószert is találnak nála, letartóztatják, aztán óvadék ellenében szabadlábra helyezik, és rendre megígéri ország-világ előtt, hogy kezeltetni fogja magát. A minap egy osztrák rádió partiján felejtett el részt venni, csak társai jöttek el, pedig magánrepülőgépet is küldtek érte. Zenéjével ritkán kerül középpontba. Tavaly novemberben jelent meg új együttesének első albuma Down In Albion címmel, de erről alig cikkezett a sajtó, amúgy is eléggé felejthetőre sikeredett.
Én a róla szóló jelentéseket az utóbbi időben már ignorálom, ám sokkal egyszerűbb volna, ha a hírügynökségek és a sajtó tenné ugyanezt Dohertyvel. Ideje lenne új botrányhős után nézni, mivel a régi kezd kiégni, újabban csak ismétli önmagát.
Puha József (Új Szó)
[2006.02.01.]