Felejthetetlen "Arab-flamenco est " a Művészetek Palotájában

A lant hercegének nevezett Omar Bashir koncertjén jártunk. 

Abdullah Chhadeh 1999-ben települt Damaszkuszból Londonba, ahol mára a legismertebb qanun-játékossá vált. Lantját viszonylag későn, huszonegy éves korában cserélte a – citerák családjába tartozó, 81 húros – qanunra, de nem kellett több két esztendőnél, hogy mestere, Selim Serweh minden tudását átadhassa neki. S miután a damaszkuszi Konzervatóriumban a zeneszerzés tudományát is elsajátította, londoni ösztöndíjat kapott – ahol aztán Nara néven megalakította zenekarát, illetve gyökeret eresztett.

Abdullah és a Nara kamarazenéjében a klasszikus arab muzsika emelkedettsége és mélysége éppolyan lenyűgöző, mint az a nyitottság, amellyel a nyugati kultúra felé fordul. Libanoni, palesztin, angol és ír társaival olyan, eddig sosem hallott zenei nyelvet teremtett, amely messze elkerüli azokat a kliséket, melyekkel gyakran találkozhatunk a „Kelet–Nyugat összekötő hídon”.

Az 1970-ben Budapesten született Omar Bashir esetében korántsem üres szlogen „a lant hercege” cím. Édesapja, az iraki származású Munir Bashir „a lant királyaként” hódította meg a világot, s miután ő 1997-ben meghalt, Omar nem érdemtelenül vált a lant utazó nagykövetévé. Ötéves kora óta játszik az arabok legnépszerűbb hangszerén, hétéves korától a bagdadi, 1991-től a budapesti Zeneakadémián tanult. Számos koncertet adott az édesapjával duóban, majd szólóban és saját zenekarával – mindennek a nyomát tizenegy CD őrzi. Legújabban spanyol és magyar muzsikusokkal alkotott formációt, a klasszikus arab zene varázsát, a flamenco tüzét és a jazz improvizatív szabadságát ötvözve. Ezt a produkcióját mutatta be február 5-én a Nemzeti Hangversenyteremben.

[2006.02.08.]