Lola  álomtánca kapaszkodik felfelé

Az októberben megjelent nagylemez az elmúlt héten került fel az eladási listára, a huszonhetedik helyen indított.

A minap egy rádióműsorban gyermekzenére specializálódott szerző vendégeskedett. Amikor az egyik betelefonáló elmondta a véleményét, alaposan kikelt magából. A hallgató azt állította, hogy a gyerekeknek és tiniknek könnyű dalokat írni, ők ugyanis mindenevők. Ha jobban belegondolunk, mindkettőjüknek igazat kell adni. Hiba volna azt hinni, hogy a tizennyolc év alattiak igénytelenek. Sok tekintetben – megkockáztatom, a zenét illetően is – kritikusabbak, mint a felnőttek. Bár az elmúlt tizenöt év nem egészen támasztja alá a megállapításomat. Láttunk, hallottunk jó pár bugyuta produkciót, amelyeket a gyerekek és tizenévesek rendre megkajáltak. Magyarországon a legkisebbek körében a kilencvenes években Pap Rita volt az ünnepelt sztár, olyannyira, hogy mellette az addigi egyeduralkodó, Halász Judit is háttérbe szorult. Szerintem művileg vált kedvenccé, a szülők egyszerűen ráerőszakolták csemetéikre a röhejes dalait – csak ezzel magyarázható a hatalmas sikere. Később, ’96-ban feltűntek a daloló Hupikék törpikék, az első albumuk üdítően hatott, de a bőrök lehúzásának számával egyre idegesítőbbé váltak.

Mostanság a zeneiparban ismét előtérbe került az igényesség, ami ezen a területen is tapasztalható. Jobbnál jobb lemezek készülnek a gyerekeknek, a kínálat is gazdag. Ez korántsem mondható el a következő korosztály, a tinik esetében. Az elmúlt évtizedben a tátogó műsztárok és a futószalagon gyártott széplányok, szépfiúk alkotta csapatok komoly ízlésficamot okoztak náluk. Az eltűnésükkel mégis máig betöltetlen űr keletkezett. Nem jönnek az új trónfoglalók, a korosztály örömeit, gondjait megfogalmazó tinisztárok. Sejtem, miért. A tinielőadók „egynyári termékké” degradálódtak, mivel erre a célcsoportra csak látszólag építhető karrier – szinte napról napra változnak, amiért ma rajonganak, azt holnap már cikisnek tartják. Ráadásul a tiniként befutott énekesek a zenepiacon felnőttként életképtelenné válnak. Ennek tudható be, hogy manapság már egy tizenöt éves énekes lány is érett nő benyomását kelti, zeneileg és szövegileg egyaránt jóval életkora előtt jár.

Talán ezért, talán másért, Lola esetében sem hangsúlyozzák, hogy még nem felnőtt. Holott albuma hiánypótló, a felvázolt űrt próbálja meg betölteni – az 1988. augusztus 14-én született lány nem öregíti magát, saját korosztályát célozza meg, dalaiban elsősorban a tizenévesek szerelem körül forgó gondolatait tolmácsolja. Tavaly márciusban az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi döntőjében debütált a nagyközönség előtt. Az ismert előadók esélyt sem adtak neki a továbbjutásra, de a bemutatkozása tökéletes volt. Már akkor tudni lehetett, hogy készül a lemeze, amely októberben látott napvilágot.

A produkció biztos alapokon nyugszik, körülötte minden a legnagyobb rendben. Mintha egy milliomos állna a háttérben, aki akár maga a kiadó is lehet. Látszólag ezzel magyarázható, hogy a lemezhez a popzene legjobbjait sikerült megnyerni. Aztán ki tudja, lehet, azért jöttek, mert bíznak Lola sikerében. A zenei producer Rakonczai Viktor, ő felügyelte a keverési munkálatokat is, és a dalszerzésből szintén kivette a részét. Olyan szakemberek dolgoztak a keze alá, mint például testvére, Imre, valamint Valla Attila, Peet, Rönky Fruzsina, ifj. Malek Miklós, a unique-os Kovacsics Ádám vagy a groovehouse-os Kárpáti Zsolt. A vokálokat a dunaszerdahelyi Molnár Márta énekli, és ő is részt vett az alkotómunkában, az album egyik legszebb dalának, a Bon voyage címűnek a szövegét írta – a zenéjét férje, Sztevanovity Krisztián szerezte, aki egyben a lemez borítójáért is felel.

Az Álomtánc című dalhoz Horvátországban forgattak egy, a hatvanas évek hangulatát idéző, szemlátomást nem olcsó videoklipet. A felvétel egyébként a Házibuli 2 című film betétdalának átdolgozása, egyben az album címadója. Az előzetes hírek arról szóltak, hogy a korong a Titkok kertje címet viseli majd, de végül változott a terv. Mint ahogy változtattak a második kislemezdalon is – eredetileg a Titokban álmodoztunk című jelent volna meg maxi CD-n, ám közbejött egy kihagyhatatlan lehetőség: Lolának szerepet kínáltak a Barátok közt című szappanoperában, amelyben dalra is fakadhatott, s ehhez mindenképp vadonatúj felvétel dukált. El is készült, a Hallja meg a világ címet kapta, szövegét egy újabb nagyágyú, Orbán Tamás írta, zenéjét Rakonczai Viktor szerezte. A nagylemezt március elején újból kiadták, kiegészítve az egyre népszerűbb újdonsággal.

Lola tehát elindult, és jó úton halad, minden adott ahhoz, hogy még jobban belopja magát korosztályának szívébe. Valószínűleg tíz év múlva már másképp látja majd a világot, fanyalogva fogja visszahallgatni mostani munkáját, ugyanúgy, mint rajongói. Pedig a produkcióval a jelenben minden rendben. De ezzel mindannyian így vagyunk, hiszen folyamatosan változunk.

Puha József (Új Szó)

[2006.03.29.]