Sebeők János Melorepp - Pistike okos, de nagyon buta

Gondolatok Sebeők János raplemeze, a Melorepp kapcsán…

A híres és hírhedt emberek világában – újonnan használatos megnevezéssel élve a sztárvilágban – ideig-óráig bárki helyet szoríthat magának. A recept egyszerű: valamivel ki kell tűnni. Manapság a közönség jobban vevő a tehetségtelenségre, mint a tehetségre.

A leírtakból kifolyólag úgy döntöttem: ha majd rosszul alakulnak a dolgaim, készítek egy lemezt, azt jól eladom, és minden problémám megoldódik. Felmerül a kérdés: milyen zenét tegyen sajátjává a magamfajta ember, akinek énekhangja egy szál se, hovatovább a megjelenése, a kisugárzása is egyre reménytelenebb. Hát, rapalbumot kell kiadni, a raphez állítólag mindenki ért. Eddig én is azt hittem.

Magát nemes egyszerűséggel a bioszféra médiumának tartó Sebeők János raplemeze azonban megingatta a zenei stílussal kapcsolatos nézetemet. Gondolom, önök sem lepődtek meg azon, hogy az úriember most zenében nyomul; nyilvánvaló volt, hogy előbb-utóbb kiaknázza ezt a lehetőséget is. Talán emlékeznek rá, először azzal szerzett magának hírnevet, hogy környezetvédőként fél földgömb alakú fejfedőben beült egy állatkerti ketrecbe. Akkortájt csak rövid időre tudott reflektorfénybe kerülni – ez még a médiaforradalom előtt, valamikor a kilencvenes évek elején történt. Néhány éve beköltözött a Big Brother-házba, azóta a vízcsapból is folyik harminckét kilójával, különös sapkáival és vastag keretes szemüvegével.

A CD-jén egyszerű zenei alapokra beszél, rappelget, itt-ott dalolászik, összefüggéstelennek tűnő szövegáradatot zúdítva ránk. Elméjének első hallásra nagyrészt érthetetlen szüleményei arra késztetik az embert, hogy hallgassa meg további ötször. Aztán kiderül, mégis üzenni akar. Különös formában tálalja mondanivalóját, világít rá aktuális problémákra.

Képtelen vagyok osztályozni az albumot. Ha a főszereplő zenei kvalitásait vesszük alapul, akkor hét lakat alá kéne zárni, a kulcsokat pedig a Dunába dobni. Másrészt viszont akár csúcsmunkának is tekinthetjük, mivel a zene egyik célja, hogy gondolkodóba ejtse a hallgatóját, és ez szokatlan kivitelezésben ugyan, de maradéktalanul megvalósul.

Sebeők dalainak ismeretében már nem tudom, jó dolog-e raplemezzel áltatnom magamat. Tehetséges lennék-e vagy tehetségtelen? És melyik a jobb? Nekem bizonyára nem jutna eszembe olyan megállapítás, mint például: „A Pistike szerint a Beethoven egy kutya, a Pistike okos, de nagyon buta.” Jegyzetem címe tehát nem saját szülemény, Sebeők úrtól kölcsönöztem. Vagy loptam? Én már semmit sem tudok. Ez a rapalbum teljesen elbizonytalanított.

Puha József (Új Szó)

[2006.05.15.]