Szentivánéji Zséda-koncert élőben

A nyári napfordulót, június 24-e éjszakáját színes programmal köszöntötték a Rákoskerti Művelődési Ház szervezői. A népszokásoknak megfelelően szentivánéji szalmakarikák, tűzgyújtás, tűzugrás, bábjáték és zene várta a Vida-dombi rendezvény látogatóit. A program fő eleme Zsédenyi Adrienn élő koncertje volt.

A színes lufikkal szaladgáló gyerekek és a nyári napot élvező felnőttek együtt várták aznap esti kedvencüket, Zsédát, aki majdnem két órás koncerttel örvendeztette meg rajongóit. A két éve már a kerületben vendégül látott énekesnőt szeretettel köszöntötték a szervezők és a közönség. Az ismert slágerekkel és a több műfajú zenei kirándulással vegyített koncerten Zsédenyi Adrienn gyönyörű hangja és kedves mosolya egyaránt érvényesült. A dalok tisztán és szívből szóltak, a zenészek dinamikus játéka magával ragadta a hallgatókat. Zséda többször megénekeltette a közönséget, igazi szentivánéji hangulatot teremtett.

A tíz zenésszel körülvett énekesnő pop-hangzású „Motel” című slágerével kezdte a koncertet, majd a dzsesszes, funkys elemekkel tarkított, pörgős hangulatú „Forró nyár” következett, az alkalomhoz hűen. Zséda elárulta, hogy életében ő is hordoz gyönyörű, maradandó élményeket, szívében titokként elzárva őket, így vezetve fel a „Titkok a szélben” című dalt, amelynek végén egy rövidke ária árulta el a művésznő énekhang terjedelmét. Zséda remekül kommunikált a közönséggel, folyamatosan bevonva őket a produkcióba.

A „Mennem kell tovább” című nóta előtt az énekesnő jelezte, hogy olyan érzésről énekel, amelyet szerinte „sokszor el kell mondanunk az életben”. Igaza lehet, hiszen Pápáról indult, már eddig is igényes zenei karriert befutott, korábbi Cotton Club Singers-alapító jó művészi döntéseket hozott, tudta mikor kell továbblépnie. Az említett dal érdekessége, hogy az élő zenében, a dal közben, a színpadon egy pillanatnyi hatásszünet következett, majd újra felcsendült a dallam. A „Mondd, ha érzed” című számban a magas C-hez közeli hangok szálltak Zséda torkából, miközben a megszokott mosoly sem maradt el.

Érdekes gyors, beszédszerű ének

Némi stílusváltással, Frank Sinatrát megidézve, a ”Mack the Knife” című operett-betétdal hangzott fel, dzsesszes beütéssel. A zenei gyökerekhez való visszanyúlás tovább folytatódott, hiszen az „Őrizlek Téged” blues-stílusban szólt, de nem megtagadva az ifjú énekesnő érzésvilágát, a „Ha nem lennél, nincs dal, nincs szó”, vagy a „Más, mint 100 fotó” dalszövegek lírai hangulatot teremtettek. A „You Might Need Somebody” című nótával ismét egy érdekes feldolgozást hallhattunk, ahol a zongora nagyobb teret kapott, és egy gitárszóló is belefért. A „This will be” különlegessége a fúvósok erős megszólalása, a magas hangfekvés és az érdekesen gyors, beszédszerű ének voltak. Nagyszerű választás volt, megmutatta az énekesnő zenei sokoldalúságát és a zenészek együtt rezdülését.

A zenekar tudását hűen tükrözte a következő, a három vokalista által elővezetett, funkys elemekkel teleszőtt „Dont You Worry”, a lányok brillíroztak hangjukkal. A következő blokkban, Zséda két éve már előadott, „A Zongorista és én” című estjéből hallhattunk három dalt, ahol a zongora-intro mellett nagy szerepet kapott a szaxofon és a blues-stílus. A blokk záró, érzelmes számát a „You’ve Got A Friend” címűt a vokalisták előrelépésével, velük megosztva énekelte Zséda. A dal a közönség soraiból is barátokat teremtett az énekesnőnek, hiszen közös taps kísérte az utolsó taktusokat. A „Ma éjjel” című dala után, a négy éve szólókarrierbe kezdett művésznő, Zsédaként debütáló „Rám valahol egy férfi vár” című, jól ismert slágere hangzott fel a közönség bekapcsolódásával.

Megkapja a jót, aki jót vár

Az érzelmek hullámán tovább evezeve a szintén lírai „Új Hold” című dal csendült fel. Zséda a dal közben szóban is jelezte pozitivizmusát, amikor a közönség felé többször megismételte: „Megkapja a jót, aki jót vár”. A koncertre ez beigazolódott, a többit kivárjuk! Egy érdekes momentummal folytatódott az est, amikor Zséda felvezette a következő dalát, hiszen megtudhattuk, hogy a „Ragályi Elemér által rendezett „Csudafilm”, Zséda által előadott, „Mindhalálig" című betétdalát manapság sok pár választja nászindulónak. A gyönyörű hegedű dallamokkal gazdagított dal valóban ünnepien szólt, mint egy eskü. A szintén betétdal „Szeress most” hatalmas tapsvihart, hangos éljenzést kapott, és a közönséget újra sikerült megénekeltetnie. A színpadi fények leoltása előtt a „Dacing in the Street” feldolgozásával vonult le a zenekar. A ráadásban egy gospel-dallal, Zséda műfajváltásával találkozhattunk, és a közönség kérésére újra elénekelte a koncert kezdő dalát a „Motelt” magas dallamtartással befejezve.

A közönség sokáig tapsolt a nagyszerű zenészeknek, hiszen Zsédenyi Adrienn mellett Dajka Krisztán-gitár, Frei György-basszusgitár, Balázs Tibor-dob, Csélik Gábor-zongora, Barbinek Gábor, Magyar Ferenc, Elek István-fúvósok, és a három háttérénekesnő, Szirtes Edina, Balázsy Betti, Farkas Zsófi megérdemelt tapsot kapott.

Dedikálás a koncert után

Az énekesnő igazi szép nyarat kívánva búcsúzott az együtt ünneplőktől. A koncert után a hallgatóság dedikáláson is találkozhatott Zsédával, aki a rajongók által teleírt kis emlékkönyvvel távozott. Remek koncertélmény volt, igazi zenei tudás és felkészülés hallatszódott a színpadról, gyönyörűen felcsendülő énekhang Zséda torkából, aki kedvessége mellett igazi profi előadóként kezelte a közönséget.

Az emlékkönyvként magával vitt rajongói köszönetek mellé e sorok írója bejegyezte: Kedves Zséda! Igazad van…” A folytatás titok, de Ti érthetitek arra, ahogy énekel, vagy a dallamokra, amiket neki írnak, vagy a dalszövegekre, amelyek oly igazak! Vagy inkább látogassatok el egy Zséda-koncerte és kiderül!

- Szalai Katalin -

[2006.07.06.]