Zséda Agatha Christie-rajongó
A népszerű énekesnő annyira szeret olvasni, hogy nem is érti, mások hogy lehetnek meg könyvek nélkül.
Igaz, a kötelező olvasmányokat sokszor ő is „nyögvenyelősen" olvasta végig...
Édesapjának és nagyapjának köszönheti többek között Zséda, hogy az olvasás már gyerekkorában sem volt számára kérdés: rengeteget meséltek neki, s nemcsak meséket, hanem klasszikus és bibliai történeteket egyaránt. Középiskolás korától pedig egyenesen létszükségletté váltak számára a könyvek, már csak a sok unalmas utazgatás miatt is.
– Akkoriban rengeteget utaztam vonaton, ilyenkor egy jó könyvvel felfegyverkezve fele olyan hosszúnak tűnt a zötykölődéssel töltött idő – mondja az énekesnő, aki azért bevallja, hogy könyvszeretet ide vagy oda, a kötelezőkkel bizony néha ő is alaposan megszenvedett... Sok más gyerekhez hasonlóan néha én is csak nyögvenyelősen tudtam elolvasni őket. Aztán sokukat újraolvastam felnőtt, érett fejjel, és megkedveltem, megértettem őket. Fontos, hogy egy könyv akkor találjon ránk, amikor be is tudjuk fogadni – tanácsolja Zséda.
A Diadalív árnyékábanAz énekesnő egyik legintenzívebb, könyvespolchoz kötődő emléke a „A Diadalív árnyékában", amely amellett, hogy teljesen magával sodorta, különös hasonlóságot mutat az énekesnő életével: a történet – akár Zséda magánélete – éppen egy orvos és egy énekesnő szerelméről szól...
S hogy melyek Zséda kedvenc könyvei? Elsőként talán romantikus regényekre vagy verseskötetekre gondolnánk, de alaposan mellélőnénk. – Talán kevesen gondolják rólam, de nagy Agatha Christie-rajongó vagyok! Imádom a jó krimiket. Sajnos ezzel csak az a gond, hogy a teljes repertoár végére értem, és egy krimit újraolvasni... – mondja Zséda, akinek egy könyv biztosan mindig ott van az éjjeliszekrényén: Márai Sándor „Bölcsességek könyve". Elalvás előtt szívesen olvas kortárs novellákat is, és rajong Vámos Miklós írásaiért. A lényeg, hogy a történet magával ragadja.
– Természetesen ismerek olyan embereket, akik nem szívesen vesznek könyvet a kezükbe, de nem értem őket. Az olvasás semmihez nem fogható élmény! Az első lapon még betűket látok, aztán elragad a történet, magával sodor, ott élek az író alkotta világban. Ezt az élményt nem pótolhatja semmi, a filmek sem!
- Kisalföld Online -
[2006.11.22.]