Tudásközpont Becktől

Beck: The Information c lemezét hallgattuk meg.

A mindent-tudás óhajtása az emberi gyarlóság egyik legalapvetőbb megnyilvánulása. Isten gondolatai, bár pszeudo-ellenpéldák akadnak szép számmal, mindezidáig felfedetlenek maradtak. A humanoidok nagy részéből, a tinédzserkor elmúltával általában kiveszik a világmegváltó projektek kieszelésének képessége, akikből nem, azok vallást alapítanak. L. Ron Hubbard merész ember, és mint ilyen gondolta lépést tart a Teremtővel. A Szcientológia nem egy tan, a mozgalom maga a tevékeny erő. Életünk minőségi javulását a materializmus nem hozta el. Az ember nem hús és vér, hanem maga a lélek, Szellemi Lény (thetán), aki kizárólag a Minden Megértésén keresztül javíthat a fizikai univerzumon.

Beck David Campbell is a közösség tagja, Beck Hansenként, nagy utat tett meg mire eljutott a tudásról való tudás szónikus kifejezésének állapotába. Az los angelesi, egykori Loser nem mindennapi családban látta meg Isten egét. Apja David Campbell, karmester – zeneszerző, anyja, a skandináv származású Bibbe Hansen, az Andy Warhol műhely állandó tagja, anyai nagyapja Al Hansen, a Fluxus Művészeti Csoport központi figurája (többek között Yoko Ono legfőbb inspirálója), míg apai nagyapja presbiteriánus lelkész volt. A szellemi környezet tehát adott.

A túlérzékeny srác alig múlt 18 éves, máris önálló megmutatkozással házal a kiadóknál. ’88-as demója (The Banjo Story) azonban a kutyát sem érdekeli. Egy rövid ideig New York, és a város punk-hatású akusztikus hangszerelésű dalokkal riogató „anti-folk” mozgalma keríti hatalmába, egy éven belül azonban ismét visszatér LA-be, ahol jól megénekli, mekkora vesztes is Ő. A delta-bluest, hip-hoppal kombináló Loser, az MTV Generáció nemzedéki himnusza lesz. A sztori innentől ismerős. Kaleidoszkópikus, posztmodern hangszerelésű, impozáns junkpop (Mellow Gold 1994, Odelay, 1996, Guero, 2004) Prince nyomdokain haladó, party funk (Midnite Vultures 1999) csupasz, akusztikus folk és intim befelé forduló hippizés (Sea Changes, 2002) egyaránt megfér lemezein.

Legújabb, három éven át készülő The Information című albumán Beck, az Üdvösséghez vezető tudást próbálja meg átadni. A Beastie Boys mellől ismerős, Odelay és Guero című lemezeken ügyködő Dust Brothers duó lapátra került, az aktuális korong produceri munkálataihoz Beck újra, a korábban a Radioheaddel vagy épp Paul McCartneyval dolgozó, a Mutationst és a Sea Changet jegyző Nigel Godrich megmondógurut szerződtette. Az elsősorban hip-hop hatású neo-koncept anyag, a szerző egyik legjobb grúv alapú és legegységesebb lemeze.

Beck szinte fürdik a bizarr nyelvtörőkben, a szabad metaforák, a beat költészet és a hip-hopos nyelvjátékok kínálta szabad asszociációra épülő szürreális szövegekben. Kategorizálhatatlan zene. Egy poplemez talán nem is bír el ennyit. Ne vesézzük külön a számokat, legyen annyi elég, a bluesos, akusztikus kalandozások, a repetitív törzsi ütemek, az émelyítő vonósbetétek, a füstös folk, a pszichedelia, a hip és trip-hop, a country, az experimentália és az ezerféle hangminta ismét lélegzetelállító fejhallgató zenévé bírt összálni. „Mikor megtudunk mindet, megismerjünk alkotónk!” énekli Beck a címadó The Informationben, a záró kávzi-űropera Horrible Fanfare/Landslide/Exoskeletonból pedig kiderül, átutazók vagyunk itt a Földön, ez utóbbit Beckről eddig is sejtettük.

Frissen szerzett tudásunk még ahhoz is elég, hogy a két bónusz trekkel (Inside Out, This That Girl I Know) és egy házi DVD-vel megtoldott 60 egyedi matricával árusított album négy különböző borítóját saját magunk állítsuk össze.

Radics Gábor

[2006.12.07.]