Tzumo a Fesztivál Színházban főz!

Immár 27 évesen, de valójában már jóval hamarabb eljutott odáig, hogy mesterszakács módjára keverje a zenei ízeket és zamatokat, melyeket most konkrétan megízlelhettünk ezen ritka alkalmak egyikén, mikor végre színpadon láthattuk Őt és a zenekarát. ...és be is faltuk. Már bocsánat a kifejezésért és a talán kissé furcsa hasonlatért - hogy kulináris élvezeteket hozok analógiaként - de amit a minap este hallottam olyan volt mint egy csodás ételsor melyben mindenféle íz szerepel tökéletes harmóniában egymással, ahol az összetevők sokfélesége gyönyörködtetve egészítik ki egymást és hoznak létre új ízeket.

Tzumo úgy ötvözi a mainstream jazz-t, jazzrock-ot, elektro-t, jazzfunk-ot, acidjazz-t hogy ebből egy új egészet kapunk, aminek keresgethetjük a nevét, hogy mi is lehet, vagy mihez is lehetne hasonlítani, de nem biztos, hogy jó eséllyel lehetne beskatulyázni, vagy oda tenni valaki mellé, hogy na ez ilyen. Mert sokféle.

Nyilván fel lehet fedezni benne a hatásokat innen-onnan pl, Tzumot nézve és hallgatva a mesterei mellett, néha Joe Zawinul is eszembe jutott például, de Ő Tzumo. Aki kiforrott. Olyanná vált akihez majd hasonlítani fogunk zenészeket, szerintem egészen hamarosan. Nincsen szüksége arra, hogy megérjen vagy letisztuljon a gondolkozásmódja, hogy ez a zenéjén is meglátszon, mert már túl van ezen. Neki már csak korszakai lesznek és különböző project-jei. Olyan művész akinek nem azért várjuk az újabb koncertjeit, hogy megint találkozhassunk mondjuk a virtuózitásával vagy halljuk a játékát vagy, hogy egyszerűen csak lássuk Őt, közben egy tuti biztos koncertélményt szerezve magunknak - persze ezekért is - hanem azért, hogy halljuk, hogy most mit fog csinálni, hogy most hogy gondolja, vajon mit hoz most nekünk.

Ezzel az Electronic Dreams-es anyaggal ismét oylan névjegyet tett le az asztalra amely emlékezetes és igazán átütő. Bár saját elmondása szerint a formáció már két éve létezik és sok munka, zenekari összjáték és és egyéb gyakorlás van a hallottak mögött és csak a közelmúltban került felvételre, viszont eddig mégsem nagyon hallhattunk tőlük semmit. Azaz színpadon nem lehet velük sűrűn találkozni. Ami mindenesetre és enyhén fogalmazva is elgondolkodtató, hogy vajh miért, és mind emellett több mint sajnálatos. Ez baj. Sokkal több tér és lehetőség kellene nekik mert a teljes zenekar együtt, és benne külön-külön mindannyian szenzációs zenészek és Tzumó zenéje, a nagyságokat jellemzően hat.

A koncertről konkrétan talán csak annyit, hogy a szinpadon jelenlévő Mac-ek már sejtették, hogy itt valami komplett egész, egy kompromisszumok nélküli lemezanyag - amiből semmi nem hiányozhat, amihez csak hozzátenni lehet - fog elhangzani, és persze az is látszott, hogy nem csak a zenei gondolkozásmódban de a technikai megvalósításban is ez a felfogás van jelen. Vaóban így volt. Ezek a srácok nem csak fantasztikus zenészek hanem olyanok, akiknek ezek az eszközök és technológia új lehetőségeket hoznak és nem helyettük viszik el a koncertet hanem így újabb dimenziókat nyithatnak és mutathatnak meg.

A négy közreműködő mindegyike is szerves részt hozott az anyagba. Általában is mindenkiről lehetne hosszasan írni és ecsetelni a tehetségét de Borlai Gergőt mégis külön meg kell említenem az acid jazz-es drum'n bass-es dolgaival melyeket tisztán és óramű precízséggel a dobverőjével hozott létre. ...Róla pl Yoyo Meyers jutott eszembe. Akik felléptek, csak a történelmi hűség kedvéért: Oláh Tzumo Árpád - Fender Rhodes, szintetizátor; Papesch Péter - basszusgitár; Borlai Gergő - dob; ifj. Födő Sándor 'Fodo' - ütőhangszerek. Közreműködött még: Bacsó Kristóf - szopránszaxofon; Fekete-Kovács Kornél - trombita, szárnykürt; DJ Bootsie - lemezjátszó és Kasai - ének.

Aki nem volt ott és szereti a jazz-t, az sajnálkozzon felette és persze azon is, hogy valószínű el kell telnie egy kis időnek mire újra lehetőség nyílik arra, hogy Tzumot és az Electronic Dreams-et színpadon láthassa-hallhassa.

- endre -

[2007.09.15.]