Sirtos együttes
A Sirtos együttes tradicionális görög népzenét játszik, 1980 óta. Tagjaik mindegyike több hangszeren játszik.
Hangszeres tanulmányaikat klasszikus- és jazz zeneiskolákban végezték illetve autodidaktaként sajátították el az egyes népi hangszereken való játékmódot. Hosszú évek óta turnéznak Európa szerte. A nyári hónapok nagy részét a görög szigeteken töltötték több mint tíz éven át. Bejárták Hollandiát, Belgiumot, Olaszországot és Ausztriát szinte mindegyik városát. Csodálatos közönségre leltek Olaszországban és Portugáliában is ahova minden esztendõben visszavárják őket.
Eddig három albumuk jelent meg. Koncertjeiken - a Sirtos együttes tradíciója szerint - Görögország mindegyik vidékéről felcsendülnek a legjellegzetesebb dallamok. Ezt annak az adottságuknak köszönhetik, hogy mindannyian több hangszeren játsszanak.
Koncertprogramukban rendszerint külön zenei blokkot kap a "Rebetiko" mûfaj, amit a "görög blues" jelzõvel illetnek. Ennek a jelzõnek oka a történelmi háttér a dalok szövegeinek mondandója és a hangszerelés egyedi hangzása.
Mikis Theodorakis szerzeményeire is igen erõs hatást gyakorolt a "Rebetiko", a koncerten természetesen az Õ szerzeményeibol is felcsendül néhány dallam. Külön figyelmet érdemel az a néhány jellegzetes görög népi hangszer amit a koncert során láthatnak és hallhatnak.
A leghíresebb a Kis-Ázsiából származó "Bouzouki". 4 dupla húr zeng rajta és öblösen kiképzett testét nemes fából metszett
tucatnyi keskeny csíkból állította össze a hangszerkészítõ mester. A faanyag minõsége és a "csíkok" mennyisége nagyban meghatározza a hangszer hangjának erõsségét és csengését. Tucatnyi pazar gyöngyházfényû kagyló-berakás díszíti a hangszer fedõlapját ég nyakát. A díszek, épp mint a hangszerek, egyedi megrendelésre készülnek. Nem találni közöttük két egyformát.
A "Dzourato" egy kisebb testû 3 dupla húrral szóló hangszer. Erõs, mégis édeskés hangja a Kelet hangulatát idézi. A hangszercsalád legkisebb testvére a "Baglama". Apró mérete és magasan csengõ hangja miatt vált - az egy idõben tiltott mûfaj - a "Rebetiko" egyik legkedveltebb hangszerévé.
A nagytestû "Lauto" kísérõ- és szólóhangszerként egyaránt megtalálható a hegyvidék és a szigetek zenéjében is. A "Kaval", ez a különleges fafúvós hangszer, Thrákia zenéjében kapott vezetõ szerepet. A "Dauli" Thrákia ütõshangszere. Másik ütõshangszerük a "Touberleki" Perzsiából származik és KisÁzsián keresztül jutott el Görögországba.
A zenekar alapítója és vezetõje
Lehoudis Andreas, fõ hangszere a buzuki, de játszik még dzurátón, lautón, baglamán, gitáron stb... és énekel.
Juhász Katalin hegedül, baglamán játszik és énekel. Pallai Etelka harmonikán, kaval nevû fúvós hangszeren, gitáron és szintetizátoron játszik.
Bacskay Zsuzsanna szólaltatja meg basszusgitárt és énekel.
Balogh Zoltán hangszerei a buzuki, a tapan, a gitár és az elektromos gitár. Pászti Péter, aki kiváló tánctanáruk a táncházakban, hangszere pedig a tuberleki nevu ütõs hangszer, a gitár és énekel is.
[2005.09.08.]